vizek vizek tenger – hervay 85




(bomlott strófák)

 

1

ne támassz fel uram

nincs már kit szeretnem

legyek por és homu

legyek ismeretlen

 

felismerhetetlen

része csak a földnek

ne támassz fel uram

mert újra megölnek

 

2

fehér a magány mint az ing

ady árvái – társ a halál

csak az él aki társra talál

fehér a magány mint az ing

 

fehér a magány mint az ing

utána mintha jajszó szállna

félig mély csönd és félig lárma

fehér a magány mint az ing

 

3

céda vagyok – elhagytam babámat

semmi vagyok – eljegyzett a bánat

nem túl jó szerető a bánat

sajnálom a régi babámat

 

4

ne fújj szél: júdás függ az ágon

az egyetlen igaz apostol

életem löncshúsként darálom

elfogyok tokostól vonóstól

 

repedés az elme függönyén

kettéhasadt a templomkárpit

gyűlnek a rozsszagú hiénák

azt hiszem hogy én voltam már itt

 

legbűnösebb ki rest a jóra

a szerelemnek nagy az ára

hordjatok mindent a hajókra:

omlik az elme büszke vára

 

5

ha néhanap meglep még az álom

a meztelen testedet abálom

tudod hogy a leggyöngébb testrészünk a nyak

mennyit kellett innod míg rászánod magad?

 

gyászom legvégső napját megértem

az utolsó utáni levélben

hiszen a leggyöngébb testrészünk a nyak

mennyit kellett innod hogy rászánd magad

 

6

azt álmodom éjjel hogy repülök az ágyon

sárga takaróm a sárga palástom

vizek vizek tenger vizek vizek vizek

sérült galambomnak gyógybalzsamot viszek

 

felébredek éjjel felülök az ágyon

fogasról lehull a fekete kabátom

sérült galambomnak gyógybalzsamot viszek

vizek vizek tenger vizek vizek vizek

 

7

most nem hibázom el

most aztán sikerülni fog

pengeél a csuklón

gyógyszertől kiszáradt torok

 

halványul már lassan

a szégyen édes pírja

csak az nem vétkezik

ki bűn nélkül is bírja

 

szisz titokzatos volt

jaj nem tudtam: szeret? nem?

ne támassz fel uram

hisz nincs már kit szeretnem