Zsizseg rád a FISZ-tábor




Öt éve zsizseg rá az érdeklődőkre a Fiatal Írók Szövetségének tábora a visegrádi Mogyoró-hegyen. Az öt napos írótábor lehetőséget nyújtott ismerkedésre, alkotásra, elvonulásra. A műhelymunkák során a résztvevők lehetőséget kaptak a hozott szövegeik megvitatására, szétboncolására, és a különböző kreatív műhelyfeladatoknak köszönhetően írásra is adódott alkalom, amit a szűkre szabott szabadidőben lehetett rögzíteni. A műhelyek idén megduplázódtak a nagy érdeklődésre való tekintettel, így két líraműhely indult Balázs Imre József és Lanczkor Gábor vezetésével, két prózaműhely Kiss Noémi és Márton László felügyeletével, egy kritikaműhely Szirák Péter, és egy műfordító műhely Elekes Dóra közreműködésével. A török puccs miatt sajnos a török-magyar fordítóműhely meghívottjai nem tudtak eljönni a táborba, így csak a lengyel, angol, magyar szavak pattogtak ide-oda a műfordítói műhelyben. A tábori napok gördülékenysége az egymást követő, pörgő programok egymásutániságából fakadt. A FISZ-könyvbemutatók keretén belül délutánonként kezdő és haladó szerzők köteteit mutatták be. Első nap Purosz Leonidasz A városnak meg kell épülnie című, első verseskötete és Lanczkor Gábor Nem élhetsz odabent című tanulmánykötete került terítékre. Harmadik nap Bálint Tamás Lávsztori című verses regényét, Soltész Béla Inbox című novelláskötetét, és Papp András Vadpénz című, tárcákat, novellákat és egy interjút magába foglaló kötetét Lapis József mutatta be tízmondatos kritika megfogalmazásával. Kora délután Makai Máté Koriolán dala és Gál Soma Sármesék című novelláskötetét és Hyross Ferenc Tömegvonzás című verseskötetét Szilágyi Zsófia vezette fel és beszélgetett a szerzőkkel az első köteteikről. A Horizontok világirodalmi sorozatának első négy kötetét ismertették a szerkesztők első délután, a szabadtéri büfében: Urbán Bálint, Izsó Zita, Lesi Zoltán, Zelei Dávid. Második nap a nagyszínpados délutáni beszélgetések meghívottja Visky András volt, akivel dráma és költészet viszonyáról, a színházban megélt közös testi tapasztalatokról, a dráma olvashatatlanságáról és megcselekedhetőségéről beszélgetett Molnár Illés. Késő délután Szakonyi Sándorral, Spiró Györggyel (András Sándor betegsége miatt nem tudott részt venni, így hangfelvételről hallgathattuk meg az ő történeteit ötvenhatról) Erős Kinga beszélgetett. A múltidézéshez, traumák feldolgozásához és az emlékezéshez kapcsolható volt a harmadik napon Takács Zsuzsa beszélgetése Korpa Tamással. Utolsó nap Cserna-Szabó Andrással beszélgetett Tinkó Máté, arról faggatva a szerzőt, hogy mi a probléma az eddigi Rózsa Sándor-karakterekkel, lesz-e film a Sömmiből, van-e gasztroirodalom, és miért vetik meg az emberek a humort a magas irodalomban. Egyetlen olyan meghívott volt az idei táborban, aki nem hivatkozhatott betegségre, vagy egyéb földi elfoglaltságra a hiánya felmerülésekor. Ez pedig Esterházy Péter volt, akit a programban a „nagyon titkos vendég” fedőnév illetett. A neki szánt időt nem töltötték ki a szervezők, hanem felolvasást ültek emlékére, ahol magyarul és lengyelül pörögtek a mondatok, mosolygás és lélekszakadás között egyensúlyozva, DJ Panda zenei aláfestésével, a fröccsgépből csapolt borokkal, szörpökkel, és a nyári lemenő nap utolsó lobbanásával idézték be Esterházyt szövegei által. A tábor minden napján, mint összekötő elem, felbukkant, a tábor meghívottai beszéltek munkásságáról, beszéltek emberségéről, hiányról, fájdalomról, gyászról.
 
 
 
fisztabor
 
 
 

Megosztás:Share on FacebookShare on Google+Tweet about this on Twitter