Haller György, az elfeledett

Méltatlanul merült feledésbe Haller György festő- és grafikusművész, rajztanár életműve, amely a művész rövid élete ellenére is figyelemre méltó. A budapesti Magdolna Udvarban április 8-án megnyílt életmű-kiállítás éppen ezt a hiányosságot pótolja azzal, hogy bemutatja az alkotó nem kicsiny (mintegy 170 művet magába foglaló) hagyatékát.

A Haller lakóhelye, Budatétény jóvoltából összegyűjtött anyag igyekszik átfogó képet nyújtani a művész pályájáról, így vélhetően mind a szakma, mind a látogatók jobban megismerhetik a Szatmár megyei Mezőtermen napvilágot látott alkotó életét, munkásságát. Az előtérben látható kísérőszövegek és korabeli fotók inkább csak nagy vonalakban, mintsem behatóan szemléltetik az életút főbb mozzanatait, ám e hiányosságért kárpótol az a helyszínen és az interneten is fellelhető monográfia, amelyet Muhi Sándor írt Haller Györgyről,¹ és amely részletes adalékul szolgál az életpályára vonatkozóan.

A kiadványban ismertetett életútról főként a különböző hatások fényében érdemes szólni, amelyek nagyban formálták Haller György művészetét. A természethű ábrázolásmód, a plein-air állt legközelebb a magát akvarellistának valló alkotóhoz, aki olajfestményeit is kezdetben úgy festette, mint akvarelljeit. Gyönki Viktória muzeológustól tudjuk, hogy a család elmondása szerint Haller György a plein-air festőkhöz hasonlóan sok időt töltött a természetben, miközben alkotott, és képeihez nem készített előtanulmányt vagy vázlatot. Munkáinak súlypontját vízfestményei (akvarelljei) teszik ki, de szén- és ceruzarajzokat, portrékat is készített. Egy olyan korban élt, amikor több stílus is versengett egymással: a hagyományos ábrázolásmódot az Alföldi Iskola alkotóinak csoportja képviselte, velük szemben a Nyolcak csoportja és az avantgárd irányzat leghaladóbb törekvései szálltak „harcba”, de bontogatta szárnyait a római iskola, jelen volt a posztnagybányai stílus, hódított az expresszionizmus. Haller György művészetét a plein-air hatás mellett a nagybányai művésztelep és festőiskola alkotóinak programja befolyásolta, amelybe 1914-ben ő maga is bekapcsolódott. Mindezen művészi törekvések az európai művészeti irányzatokhoz képest évtizedes lemaradást jeleznek.

Az életmű-kiállításnak otthont adó Magdolna Udvar falain Haller kedvelt témáit látjuk különböző technikával: vidéki tájat, városi utcarészletet, portrét. Megcsodálhatjuk azt a biztos rajztudást, a színek és a vonalperspektíva alapos ismeretét, amely nagyban segítette a kompozíció megfestésekor. A száraz alappal készült vízfestményeken (Laborcapart, Gyülekező madarak, Manduláskert Budatétényben) a művész spontán módon csodálkozik rá a természet szépségeire, legyen szó hűsítő patak tövében húzódó terebélyes fákról, szikkadt gyomnövényekről vagy egy manduláskertről. A kifinomult harmóniájú színekkel megfestett képek között megtalálhatók az akkoriban még vidékies városrészek hangulatát tükröző alkotások is (Tabán, Holdvilág utca). Különösen megkapó a Tanító úr lírai portréja. A kopaszodó, szemüveges, karakteres arcot több változatban is megörökítette.

Az akvarelltechnika mellett művészi kifejezésmódját keresve természetes, hogy megpróbálkozott az olaj technikájával is. Ezeken is főként a természet „kincseit” (Aranyló rét, Begyűjtés, Mandulavirágzás) igyekezett minél érzékeltesebben megragadni. Olajfestményeinek egyik „ékköve” a Matild a kertben című alkotás, amely pasztózusan tömör és erőteljes színfoltjaival, tiszta kontúrjaival jól mutatja a Hallertől kezdetben idegen technika alapvető jellemzőit. A nagybányai újhullám hatásáról leginkább az erőteljes, vibráló színekkel festett Nagybányai kaszáló című képe tanúskodik.

De nem feledkezhetünk meg Haller György vitrinekben bemutatott rajzairól (Obsitos, A kert mögött, Udvar) és szokatlan, a háború és a halál témáit feldolgozó illusztrációiról sem. Rendszeresen készített illusztrációkat az Élet című katolikus folyóirat számára, ezek egyike Sík Sándor pap és költő A tó lelke című művéhez készült.

Jól látható, hogy habár személyes és külső körülmények miatt Haller György művészi törekvéseit, alkotásait a szakma és a közönség jórészt elfeledte, a most közkinccsé tett gazdag anyag kiválóan emlékeztet rá, hogy életművét kár lenne a feledés homályába veszni hagyni, méltó helyet kell kapnia a magyar művészet történetében.

Haller György grafikus- és festőművész életmű-kiállítása, Magdolna Udvar, 2022.

Jegyzet

1      A monográfia hozzáférhető a következő hivatkozáson: http://www.hallergyorgy.hu/file/3/monografia.pdf

‍