Versek

szétzúzott hagyma

(ceapă spartă)

amikor szereted őt

és azt mondja

hogy túl kicsi vagy még

ehhez

dühösen mész haza

benyakalsz egy üveg

bort

szétzúzol az öklöddel

egy hagymát

és könnyes szemekkel

megeszed

a szülinapodra. aromák.

(de ziua ta. arome.)

Mişunak

a szülinapodon a macska megnyalja a vizet amiben

a bitangokat keresztelik. keresztet formálunk a nyelvünkkel

és az esőmázzal bevont szavarinokra gondolunk

nem tudjuk pontosan hol vagyunk

de nem számít.

mindent ami a halántékaink fölött van

csak égnek nevezünk.

a születésnapod egy szép állat

ami éjszakára vedli magát

és éjszaka egy muszlin köpenyt viselsz

én pamutba burkolva kösz jól vagyok

és milyen szép a szülinapod éjszaka

ha akarjuk /és akarjuk/ elővesszük a pipát

a szárított virágos fiókból

megtöltjük macskafűvel kecskeszakállal iszalaggal

ha akarjuk /és akarjuk/ belecsempészünk egy kis hasist

különleges alkalmakkor elfogadható

és a füst azonnal betakarja a falakat

mint egy koszos hermelinprém

és a postás kopogtat. jó híreket hozott

nincs halál csak egy hosszú álom

amire mindünknek szüksége van

és a szamovár máris füttyenti mint egy rossz ebet

de végül édesgyökér főzettel kínáljuk

nagyon ragaszkodunk ehhez az emberhez

ezután emlékeztet a hajnali keresztelőre

amikor a macskád belenyalt a vízbe amiben az ég

viharra készült

mi megdobogtatjuk a padlót

jön a szolgálólány /különleges

alkalmakkor megengedjük magunknak/

megkérjük hogy arzénnal édesítse teánkat

és annyira eltávolodunk egymástól

a postás látképeket mutat a nővel aki

a lábai közt tart

egy gólyafészket ő az anyatermészet

de mi annyira eltávolodunk egymástól

és milyen távol van tőlünk a reggel és mi milyen távol

e-mail a barátaimhoz

(mail pentru prietenii mei)

próbáljatok csak meg sírni a temetésemen,

érzelgős semmirekellők,

lehet nem próbáljátok jobb kedvre deríteni anyát

vagy elfelejtetek tölteni

a testvéreim poharába,

megnyúzlak, mint a borjakat, hé,

persze, hiányozni fogok,

már rég a túloldali dolgaimmal fogok törődni,

tudom, egyesek a jót említik majd,

kár érte, nagy költő volt,

de ne vegyétek szívre és ne szomorkodjatok,

részegek és érzékenyek,

ilyenek a temetések;

mások a nevetésüket fogják takargatni

mint abban a gellu naum versben,

ti ne rejtsétek el a fogatok fehérjét,

vakítsátok el a halált

az egészséges mosolyotokkal,

nevessetek, amikor földbe temettek,

tudni fogom, hogy szerettetek;

és ha valamelyik öregasszony siránkozik

ne haragudjatok rá, hiszen régimódi,

ilyenek az öregek,

ilyen volt az én öreganyám is…

ne hagyjátok egy papnak se, hogy hozzám érjen

és hetet havat összehordjon,

olvassatok fel pár verset

gyújtsatok rá

döntsetek le pár üveg bort,

végül is nem volt olyan rossz,

voltak jó napok is,

keressétek az archívumban

és ne hagyjátok, hogy a bánat bérletet váltson nálatok,

az a szörnyszülött a villamost is elviheti,

puszi, minden jót!

robert

szőrös mint egy pusztai farkas

és az apja hesse

elhagyta az anyját

mikor még csak

egy kölyök volt

robert inkább

egy közvetlen alak

és mivel van cosmote

előfizetése

képzelt szerelmeknek ír

üzeneteket

habár öreg

mindig jelen van minden

mulatságon

és azt hallottam egyszer

hogy csendben lebeg

amikor leszopják.

nehéz rád másképp néznem

(mi-e greu să mă uit la tine)

mint ahogy ifjúkorában

nézett apám anyámra

amikor kint esett

és ő vizes hajjal

meg a testére tapadt ruhájával

arra kérlelte hogy tanítsa meg

tüdőre venni a füstöt

cristina

a szoknyája tisztább volt

mint az ég

aznap mikor rátaláltak

a kútba fulladva

órák hosszat

habbal teli vedreket húztak ki a szomszédok

mintha a kút mélyében

a vízbefulltak

pezsgőt pezsgőre

bontottak volna

és mindenki térdre borult

egyesek az égre

mások a kútba nézve

majd hazamentek

fájdalmat színlelve

a csergével letakart gusztustalan test mellett

a halott agyalágyult testvére

nevetett és egy pálcával

szurdosta a talpát

a szent légy

(sfintele muşte)

ha egy légy beszáll a templomodba atyám

és szépen rátelepszik az egyik ikonra hadd

pihenjen szívja fel ormányával mindazt a kegyelmet

és ha a jó isten is úgy akarja ki tudja

kinek a halántékára száll maid rá hogy emberré tegye

GOTHÁR TAMÁS fordításai

Marius Ştefan Aldea (Motru, Gorj megye, 1987) román költő és drámaíró. Jelenleg Temesváron él. A Contemporary Horizon irodalmi folyóirat társ- és a SubCultura irodalmi folyóirat főszerkesztője, illetve alapítója; Utóbbi líceumok, egyetemek és egyéb diákintézmények között kerül kiosztásra. Pár fontosabb kötete: Iona îl aşteaptă pe godot (2010), Simfonia frânei (2011) vagy a Şi deja începutul vieţii (2014).