mit mondjak erről a nőről, akiről már annyi mindent elbeszéltél.
Ahány költő, annyi mahagóniasztal, biztos ebben hittem legjobban.
Kökényfátyol lobog, fenyők pollene szitál, fák, ég, halk kopácsolás, nyelveken szólnak az expresszvonatok.
Az Asszonyt hazaküldik a kollektívből, domborodó fájásai miatt nem tűrik téblábolását.