A katarzis tárgyát ne sajnálják tőlem: / csillanó rögöt, reményt ásóm hegyén.
beállunk a rossz sorba és leüvöltjük egymás fejét
még mindig férfire asszociálsz / az ember szó hallatán.
nem vagy itt előresiettél / az emlékezés nyugalmába
A zenéért biztos nem – itt nem játszanak / Rammsteint.
Nekem mindegyre azok tetszenek, / amelyek tárgyakat mozgatnak.