Egy vörös hajú lány kétszer is gyorsan lehajol, / odanyúl a leejtett telefonhoz, / de csak harmadszorra emeli fel és beleszól...
a világ kék színű peremére lerakódik / ez a csendes asszonykoszorú / hajfonatuk merev a sártól / sárga szemük ide-oda jár
Megyek emlékeim előtt, / megöregedett meddüpásztor.
Itt ez a sarok, / ami nélküled nem létezik. / Végtelen lehetőségek szeparéja.
nézd csak fiam nézd csak / anyánk beteg volt de nagyságát / madárseregek zengték énekelték