Agora

Biró Annamária

A fiú, amint írja önmagát

Egyetlen nap történései, melyeket az emlékezés tágít végtelenre, egyetlen elképzelt, a víztől elzárt erdélyi faluban, Medárdon.

Szalló Tünde

A „majdnem minden”-ember relikviái

Majdnem író, orvos, pszichiáter, festő, zenész és zenekritikus.

Szalló Tünde

A kaméleonlét összemaszatolja a lelket

Szükség van valakire, aki természetes eleganciával lesi a kedveket, maga felé fordítja az indulatokat, elvégzi az életminőség-javító beavatkozásokat, kisimítja a család ellentét- és konfliktus-ráncait

Borsos J. Gyöngyi

Anyaszilánk

Lasztocska szenvedéstörténetéhez a szerző egy sajátos, nem lineárisan építkező, szimbólumokkal átszőtt elbeszélői módot használ.

Szöllősi Mátyás

Garo törzsének és a gonosz krokodilnak sírja (II. rész)

Az az érzésem, hogy egyrészt biztosan látnak bennünket – a száraz fűvel borított házak belső részéről, a réseken át nyilván van, aki figyel...

„Anyádból törsz szívet”

Az anya/anyaság számomra, gyerekként – félmondatnyi terjedelemben – gesztusok borostyánja.

Pap Ágnes

Valkói madonna

A rövid ruhájú, kalapos, kecses nő olyan természetességgel tartja csípőjén a gyermekét, hogy négygyermekes anyaként szinte irigylem ezt az egyszerűséget.

Mărcuțiu-Rácz Dóra

Ahol megszűnik a határ

Olyan sikeres, elismert debüt után, mint az ostoba című regénye, várhatóan nagyobb figyelem irányul a szerző második kötetére...