.svg)
Tárcák, karcolatok arról, hogy milyen. Botházi Mária rovata.
Most szólsz, fiam? Most? Komolyan? A Legyek Urát, holnaputánig? Még szerencse, hogy holnap csak megnyitó van. Honnan, könyörgöm, honnan? Lóri! Te olvastad A Legyek Urát? Én? Csak az Egri csillagokat.
Nem lehet azt mondani az erdélyi emberről, hogy fukar lenne, mert nem. Megfontolt, óvatos, az igen, de az azért nem ugyanaz. Mondhatnánk azt is, hogy előrelátó
Vigyázni kell, nehogy elbízza magát. Dicséred nyakra-főre, adod alája a lovat. El fogja bízni magát, és aztán nézheted. Ott lesz neked, elbízottan. Azzal a nagy arcával. Azzal a nagy önbizalmával.
Istenem, mennyire akarlak. Magamnak. Magunknak. Hogy te majd bearanyozod. Hogy te majd kiteljesíted. És másért is, nem is tudom. Miért akar gyermeket az ember?
Blokkban élni nem jógatábor. Ha nem tetszik valami, ki lehet menni az erdőbe – ezt mondják a blokkban.
Most komolyan, te még mindig kotyogós kávét iszol? Milyen a kotyogód? Magyar? Jézus! Hát abba hiába veszed a drága kávét, pénzkidobás! Vegyél olcsón drága kávégépet.
