A Helikon arcélének meghatározó rovata, amely 2021 decemberéig a nyomtatott lap első oldalán indult, 2022 januárjától a lap harmadik oldalán található, immáron belső vezércikként. Az aktuális irodalmi, kulturális eseményekre reflektál elsősorban, általában esszé felé hajló irodalmi jegyzet formájában. Olykor vers vagy próza jelenik meg a vezércikk helyén. A vezércikkek túlnyomó többségét a lap szerkesztői jegyzik.
Egy-két dolgot irigyelek a kilencvenes évek szerkesztőségi életéből.
Mint minden történetben, e lapszám történetének mélyén is rejlik egy másik.
Optimistának lenni nehéz, pesszimistának lenni talán még nehezebb.
Alig kezdődött el az irodalmi „gyászév” Kovács András Ferenc marosvásárhelyi temetésével, pár hónapra rá már Szilágyi István koporsója után ballagtunk a házsongárdi fák alatt.
De őszintén, nem a magyarázat érdekel, hanem az, ki lehet-e ebből a rossz közhangulatból mászni...
Kenéz Ferenc nem tévedt le a maga választotta útról, legalábbis e sorok írójának tudomása szerint (azazhogy: egészen biztosan).