.svg)
Kritikai kitekintő frissen megjelent könyvekről: terítéken a kortárs irodalom.
Kigondolni. Létrehozni. Bevégezni. Lépésről lépésre haladni egy (néha) véget nem érő folyamatban úgy, hogy közben igyekszünk önazonosnak maradni, s nem megfeledkezni a célról, a hibákról...
Már egy ideje azt érzem, hogy Fekete Vince költészete fennsíkra ért.
Láng Orsolya Személyes okok című verseskötete az észlelésnek, tapasztalatnak és megértésnek olyan dimenzióit nyitja meg az olvasó előtt, amelyek egyfelől a nagyon személyes megélés...
Első olvasatra úgy tűnik, Sántha Attila költői vállalkozása nem mindennapi: azt ígéri, „versben” mondja el családja történetén keresztül – tehát alulnézetből, a kisember történeteként.
Ha Wirth Imre Lementem egy üveg borért Hajnóczynak című kötete Hajnóczy poétikájával áll párbeszédben, akkor az Úgy járkálsz, mintha lenne otthon című könyve Pauul Celan szellemiségét szólítja meg.
Lélegezni, mintha normális volna. Sírás és ordítás, nevetés kettőssége. Önmagunk elvesztése és mederbe terelése. Közben pedig az ismételt atyai tanácsok: Szedd össze magad!
