A 21. század második évtizedétől egyre rendszeresebben látnak napvilágot esszék a Helikon hasábjain, alkalomszerűen korábban is megjelentek esszék a kortárs magyar irodalom, olykor a világirodalom elismert szerzőitől.
Ha látok olykor kifeszített kötelet haragos folyó fölött, kedvem támad átkúszni rajta, és közben mindig rád gondolok, Pistabátyám.
Alighanem az egyik első voltam Magyarországon, aki olvashatta a Kő hull...-t.
Az író pedig fáradhatatlanul rótta útjait a fővárosban.
Egy kabinba szólt a jegyünk, és Kolozsvártól Sztánáig gyűjtöttem az erőt, hogy valahogy megszólítsam.
Ez is az egyik volt a titkai közül. De azt mégis fájlalta, hogy nem írt (még) többet.