tiszta tekintettel nézve egymás arcába / akkor is hogyha fáj amit egymásnak mondunk / nem csak olyankor amikor felemel
Szokás azt mondani, hogy a könyvek egy más világba repítik el az olvasójukat – de az igazság az, hogy a szerzőjüket még inkább.
A sors úgy hozta, hogy a Hársfa utcában egyáltalán nem nőttek hársak.
Mert pókert is tanultam ugyan tíz percig Láng Gusztávtól, de ez csak játék volt nyilván. Ami viszont hosszan tartó és halálosan komoly: a szakma szeretete.
Szóval nem indulunk nagy esélyekkel a mának, nem látni motorbiciklit, sárkányrepülőt.
A szerzőnő második regénye nyelvileg nagy ívű fejlődést mutat, míg a karakterek és történetszál ezúttal is hozza a korábbi kötet sajátos, patchworkszerű megoldásait a szöveg több szintjén is.
Elválaszt-e, mi / összeköt? Összeköt-e, / ami elválaszt?
Hagyjatok, boszorkák, / hagyjatok, cinkosok, / nagyközségünk főútjánál / úgysem leszek árvább.