.svg)
Nagyinterjúk, életút-beszélgetések, tematikus beszélgetések írókkal, költőkkel, alkotóművészekkel, értelmiségiekkel – Erdélyből, Romániából, a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból.
Az igazi Petőfi a teljes Petőfi. Évfordulókon és évfordulók elmúltával ezt kell őriznünk magunkban, ezt a teljes Petőfit kell továbbadnunk a most felnövő nemzedékeknek.
A huszonegyedik századi életformánk a hömpölygésről szól, de kellenek a szigetek.
Ha jól meggondolom, egész életünk a cenzúrával és az ellenőrző szervekkel való egyenlőtlen küszködés jegyében folyt.
Néha elveszettnek érzem magam, mivel nagyon felgyorsult a világ. Ma már mindenhez hozzáférünk, s ezért egyfajta harácsolási lázban égünk.
Régi rögeszméimet is próbálom újrafogalmazni. Azok a kérdések a kedvenceim, amikor a faggatózó elolvasta valamelyik írásomat, és egyes gondolatokra, írói megoldásokra kérdez rá.
Amennyiben az ember valóban azt érzi, nincs egyedül – miközben sokszor az egyedüllétet választja, kell választania.
A hétköznapi beszéd az a háttérzaj, amiből a költészet zeneként kiemelkedik. Egy nyelv tengerét különbeszélő áramlatok alkotják, individuális nyelvek...
Csak annyit tudhatunk, és ennél én sem tudok lényegesen többet, hogy a Kitelepítésben mindig így történnek a történetek, az olvasás jelen idejében, mert az írást az olvasó történteti...
