.svg)
Nagyinterjúk, életút-beszélgetések, tematikus beszélgetések írókkal, költőkkel, alkotóművészekkel, értelmiségiekkel – Erdélyből, Romániából, a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból.
Lüktet bennem egy verssor: feloldódni a tájban. Fogalmam sincs, hol olvashattam, talán Tolnai Ottónál, talán másnál, de az is lehet, hogy csak a fejemben létezik
Amikor az első konferencián leültünk egy nagy kerek asztal köré, a szakmában még arról sem volt konszenzus, hogy Jókai az esztétikai irodalom szempontjából nagy vagy fontos író-e, sőt.
Azt gondolom, hogy a költészetben nincsenek olyan fogalmak, amelyeket eleve avíttnak lehetne nevezni, örökösen visszatérő témák vannak.
Nyolc évig voltam tanár, és – bár szeretem a diákokat – az a kötött és elavult tanítási módszer nekem nem felelt meg, valami mást akartam.
Ha azt hiszed, hogy valamit magad mögött hagytál, nem ismered fel, amikor előtted áll. Szerintem ez a jelenség sok mindenre érvényes.
Hogy író lehetek, egyszer, valamikor – álomnak tűnt. Maradjunk annyiban, hogy írtam.
