Interjúk

Horváth Csaba

A történelem nem focimeccs – interjú C. Tóth Norbert történésszel

Azt gondolom, hogy az értelmiség egyik fontos feladata az állandó, építő jellegű kritikus hozzáállás minden téren, mindenhez.

Száz Pál

„A műfordító szekéren utazik vagy gyalog jár” – beszélgetés Csehy Zoltánnal Ovidius-fordításáról

Szent Jeromos híres nyomhasonlatát nem tudom kihagyni: ha követünk valakit és tartunk valahová, mi is eljuthatunk a célig, de a lábunkat nem tudjuk pontosan belehelyezni az előttünk járó lábnyomaiba.

Szöllősi Mátyás

„Mindent úgy látok és gondolok, mint eddig”

Mivel tökéletesen tisztában voltam a betegség lefolyásával és végkimenetelével, miután túlestem a kezdeti sokkon, választhattam két út között.

Sz. Kárpáthy Kata

Életigenlő költészet a háború árnyékában – beszélgetés Marcsák Gergely kárpátaljai költővel

Amikor elkészültek a versek, kinyomtattam mindet, majd a nappali padlóján rendeztem őket sorrendbe és ciklusokba, nagyjából fél óra alatt.

Összefonódó utak – Domokos Johanna és Sabira Ståhlberg beszélgetése

A többnyelvű költészet a poliglott mindennapjaink meghosszabbítása – nap mint nap több nyelven beszélünk, gondolkodunk és írunk.

Szonda Szabolcs

„A versek sokszor előbb tudják, merre mennek, mint én” – Beszélgetés Dimény H. Árpád költővel

A személyes történelem számomra nem lezárt anyag, és nem is olyan téma, amelyet egyszer „megírok”, aztán továbbállok.

Vass Norbert

„A szentekkel benépe­sített mindenség a világ beláthatóságát igazolja” – beszélgetés Géczi Jánossal

bármely biológiai, szociális, kulturális szerepvállalás egyszerre beszennyezi és megtisztítja az embert, s talán azt is jól példázta, hogy a föld egyetlen élőlényének sincs a jövővel valódi kapcsolata

Szabó Ivett

Amikor valaki mesélésbe fog, az identitása háttérbe szorul – interjú Borcsa Imola íróval

Kötődöm az elbeszélőimhez, és évekkel később is könnyen meg tudok szólalni a hangjukon