Felfelé mentünk, az erdő irányába, de épp elhaladtunk a forrás mellett, amikor felbukkant Manuela – szaladt utánunk, ő is jönni akart.
értem neurotikus gyermekből / az alvásképtelenségbe belenyugodott férfivé
De hál’istennek emlékeztem a kiszállási címre, tudja, Főnökúr milyen híres vagyok a memóriámról, merthogy mindent a fejemben tartok, s a csuklya is véd.
Valami változás? – érdeklődött Damján. Örökös faládája nagy robajjal csúszott le a válláról.
– Hadd üljek le kicsit, ti meg üljetek ide mellém – mondta a vendég, és annyira óvatoskodó és tapintatos félfenékkel ült le, mintha nekünk is helyet kellene szorítania ezen a végtelennek tűnő réten.