Zenei jegyzetek, film- és színházkritikák, képzőművészeti tárlatbemutatók
A múlt század derekán a magyarországi felsőfokú zenészképzést néhány valóságos művész- és tudósóriás határozta meg, természetesen a népes és kevésbé ismert pedagógus-hadtest mellett.
Viszonylag új fogalom Erdélyben a sétáló színház (vagy immerzív színház). A kétezres évek Nagy-Britanniájából eredő alternatív műfaj felszámolja a színpad és nézőtér közötti határvonalat...
Egyesült alakjában a noir kalandor, a színes kincsvadász, az ikonikus cowboy, sőt Spielberg mániája miatt még James Bond figurája is.
Ütközési és érintkezési pontok mentén rendezi tereit, ez egyéni emlékezet képernyőjén kereszül beszél múltról, jelenről, emberről, társadalomról.
Zenét hoz létre – mindenestől: elképzelve, álmodva, írva, producerként, hangszeresként és vokalistaként, úgy tűnik, mindenre képes.
Ahogy az lenni szokott, körforgások tömkelegéből épül fel az élet. Ha a színház szakmai életének alfáját és omegáját keressük, csakhamar Kisvárdánál kötünk ki keresgéléseink során.