Írók írókról – klasszikusok újratöltve! A Ráolvasás rovatban kortárs szépírók, irodalomtörténészek vallanak kedvenc klasszikus olvasmányélményeikről.
Mivel és hogyan magyarázható, hogy egy könyvet ötször vásároltam meg eddigi életemben, és most, amikor írni akarok róla, nem találom a könyvespolcomon?
Vannak pillanatok, amikor egy könyv kiválaszt magának. Régóta áll a polcomon, jól látható helyen, Mihail Bulgakov első regénye, A fehér gárda, időnként szemeztem vele, leemeltem, belelapoztam...
Aztán sor kerül a világirodalom leghíresebb találkozójára, amikor Dante szeretve tisztelt költő-elődeivel, Homérosszal, Horatiusszal, Ovidiusszal...
Az Ezeregyéjszaka meséit az utolsó feketetói vásárban vettem. Előbb vagy utóbb persze megint lesz vásár, bár ezt még inkább csak reméljük és nem tudjuk.
Ahogy az ember halad befelé az időben, és kifelé az idejéből, már nem vesződik olyan ostobaságokkal, hogy értelmezze azokat a ráragadt, makacs mániákat, amelyeket művel, de nem magyaráz.