Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
Sokan a világirodalom egyik legfontosabb könyvének mondják. Igazi regénynek. Fikciónak, amiből semmi sem igaz, aztán valahogy mégis minden sora igazzá lesz.
„Túlságosan sokat harcolsz. Ne harcolj / annyit”, mondod. „Írj inkább.” Tiltakoznék, / felpillantva egy polémia kellős / közepén, italosüvegek fölött.
Ilyenkor, év vége felé látszik, érhető tetten igazán a szerkesztői idő, ami leginkább a kolozsvári időhöz hasonlatos.
Év végére teljesen rám dőlt a szerkesztőségi íróasztalom. Pedig van hely rajta bőven – azaz lenne, ha rendet tartanék.