.svg)
A Helikon komolyzenei rovata. A kilencvenes évek elejétől a 21. század első éveiig Terényi Ede a rovat állandó szerzője, közel két éven át Lászlóffy Zsolt, jelenleg Jakabffy Tamás állandó rovata.
Még egészen nyomdaszagú az erdélyi rockzene négy évtizedének (1970–2010) átfogó, szemléző-értékelő (képes)könyve.
Mi tagadás, egy-egy zenei különlegesség akkor is megmatatja a fantáziát, ha az illető teljesítmény nem épp kimagasló művészi színvonalával vonja magára a figyelmet.
Banálisnak tűnhet emlékeztetni rá, hogy a hangszerekre írt egyházi és/vagy liturgikus műzene legszámottevőbb forrásrétege az énekelt, vagyis az élő, „igazi” liturgiában fogant és alkalmazott vers.
Voltak napok, amelyeknek délutánján Vincenzo herceg tábori estélyeire az ellenség legmagasabb rangú vezérei is hivatalosak voltak – mert akkor a hadviselés még kissé másképp nézett ki.
A minden-tavaszi böjti idő nagyjából világszerte elképzelhetetlen passió- vagy rekviem-hangversenyek nélkül.
Remek hangszerjátékos és jó énekes lévén koncerteket tartott szülővárosában, emellett azonban – mint ahogy a zenészek közül akkoriban a legtöbben – önálló kompozíciókkal is kirukkolt.
