.svg)
A Helikon arcélének meghatározó rovata, amely 2021 decemberéig a nyomtatott lap első oldalán indult, 2022 januárjától a lap harmadik oldalán található, immáron belső vezércikként. Az aktuális irodalmi, kulturális eseményekre reflektál elsősorban, általában esszé felé hajló irodalmi jegyzet formájában. Olykor vers vagy próza jelenik meg a vezércikk helyén. A vezércikkek túlnyomó többségét a lap szerkesztői jegyzik.
– A kocsma az mindig kocsma marad. Világok dőlnek össze, meggörbül a tér és idő, de hívogat, kacsintgat neked az eseményhorizont peremén egy lebuj, egy késdobáló, egy oarecare bar de zi.
Évekkel ezelőtt, egy téli estén, megszűnt az áramszolgáltatás a lakónegyedünkben. Nem tartott sokáig, előfordul ez a legjobb helyeken is – de amióta odaköltöztünk, ez volt az első ilyen alkalom.
Amolyan nosztalgikus, tocsogós áltavasz. Süt a nap, mint egy ígéret. Hogy hazudik, vagy őszintén próbálkozik, vagy ő se tudja, mit beszél, nincs mit mérlegelni rajta.
Az írással máig sem jutottam semmire, pedig március van immár, és ismét jőni látszik a tavasz. Idén már másodszor, de lehet, hogy harmadszor nyílik a hóvirág, bár ennek kevés a jelentősége...
Csalódottan nyugtázta, hogy már a januári éjszakák sem olyanok, mint régen.
E sorokat még novemberben írom. Szent András havának közepén. A bebörtönzött írók napja és a gyermekek jogainak világnapja között.
