Mateusz Patrzyk-De Oliveira: Painbody II
No items found.

Mondottam, ember

Mateusz Patrzyk-De Oliveira: Painbody II

Az 1792. december 17-én bemutatkozó kolozsvári állandó hivatásos magyar színtársulat, amely 1821. március 12-től a céljaira épített Farkas utcai első magyar kőszínházban, 1906. szeptember 8-tól a Hunyadi téri új Nemzeti Színházban, 1919. október 1-től a Szamos-parti Színkörben talált otthonra, működése eddigi kétszázharminc évében számos ősbemutatóval, köztük 1793. november 23-án a Hamlet, 1794. március 24-én az Othello, 1822. december 26-án az első magyar daljáték: a Ruzitska József komponálta Béla futása, 1912. november 22-én az Oreszteia, 1913. február 1-jén a Médeia színpadra állításával öregbítette hírnevét.

Külön érdemet szerzett a társulat Madách Imre műveinek az előadásával: 1886. október 9-én a Csák végnapjai, 1888. február 20-án a Mózes, 1892. február 6-án a Férfi és nő ősbemutatójával. Van, aki úgy tudja, hogy Az ember tragédiája színpadra alkalmazásának a kérdései Kolozsvárt E. Kovács Gyulát már Paulay Ede szcenírozásának megismerése előtt foglalkoztatták. Ám a drámai költemény kolozsvári bemutatására csak öt hónappal a budapesti ősbemutató után, 1884. február 27-én kerítettek sort. A színház ettől kezdve leggyakrabban játszott repertoárdarabjává vált mű üzenetének egyetemes érvényét mi sem bizonyítja jobban, mint az a düh, amellyel a nemzetiségellenes hatalom az üzenetet a Madách-centenárium alkalmával elnémítani igyekezett. A kolozsvári társulat 1923. január 22-ére tervezett díszelőadást. A rendezvényt azonban a hatóság az utolsó pillanatban minden indoklás nélkül betiltotta, s a döntést bejelentő színigazgató szavait a teremben titkos ügynökök sokasága figyelte.

Sok évtizedes tapasztalatról árulkodik az a füzet, amely a drámaköltő születésének másfél százados évfordulójára meghirdetett emlékünnepély programját a rendezvény időpontjának közelebbi megjelölése nélkül részletezi. Íme, a program néhány beszédes részlete: „[…] Szemlér Ferenc: Madách és a világ – Balogh Edgár: Madách és a magyarság – […] Arany János levele Madáchhoz – Goga Octavian bevezetője Az ember tragédiája román nyelvű kiadásához, Elmondja Silvia Ghelan, a kolozsvári Nemzeti Színház művésze […] – Jelenetek Madách: Az ember tragédiája c. drámájából. I. kép. Előadja Senkálszky Endre, Kovács György és az angyalok kara – II. kép. Előadják román nyelven Anca Maximilian, Comănici Viorel, Valentino Dain, a kolozsvári Nemzeti Színház művészei – III. kép. Előadják német nyelven a szebeni Állami Színház német tagozatának művészei: Maurer Christian, Müller Rosemarie, Pomarius Hans […] – XV. kép. Előadják: Senkálszky Endre, Vitályos Ildikó, László Gerő és Péterffy Gyula.” A program bemutatására – más forrásból tudjuk – 1973. március 2-án került sor.

„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” – az üzenetből erőt merítők segítségére 1913. március 14-én Janovics Jenő sietett, aki a technika legújabb vívmányainak felhasználásával csaknem minden húzás nélkül szólaltatta meg a tragédia szövegét. Az ötórás előadást olykor lankadó figyelemmel nézők és hallgatók mindegyike maga dönthette el, mit és mivel kapcsol össze. Aki vállalta a mérlegelést, nem keveset vállalt. Ebben segítette a csonkítatlan, ám mint tudjuk, az unikális kézirat és a szerző életében megjelent két kiadás egyeztetésével, szerkesztői döntések eredményeként kialakult szöveg.

Fél évszázaddal ezelőtt, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények 1973. évi 2. számában magam nem véletlenül szögezhettem le, hogy Az ember tragédiája megközelítésében a legcélravezetőbb talán, ha a kritikai kiadás a mű minden sorváltozatát mindenki számára hozzáférhetően a főszövegben közli párhuzamosan. Nyilván nem én voltam az egyedüli, akiben ez a gondolat felmerült. 2005-ben az Argumentum kiadó Kerényi Ferenc és Wohlrab József gondozásában jelentette meg Az ember tragédiája szinoptikus kritikai kiadását. Ennek a kiadásnak a szövege 2015. szeptember 21-től a Magyar Elektronikus Könyvtárban is hozzáférhető.

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb