Nem foglak etetni tovább, ahogy szoktalak. (versek)

Nem foglak etetni tovább, ahogy szoktalak.

Egy időre elmegyek egy olyan országba,

ahol a gazdagok nem a veteránok művégtagjaiból isszák a pezsgőt

és a politikusok sem tartják hátuk mögött a mészároskést,

miközben az igazságtalanságról beszélnek.

Egyedül kell megoldanod,

hogy felháborodott áldozat légy továbbra is,

aki a tömegnek panaszkodik, pózol és emelkedetten böfög,

mint tévéműsorok tragikus színésznője,

hogy az légy, aki keléseit a mások

undorára és szégyenére szellőzteti

a hárfák és csengettyűk kísérleti háttérzajában.

Igen, az országot a jó szándék pusztítja,

és az aljasság továbbra is legbecsesebb művészete

marad ennek a demokratikus paszternákok népének –

de te tartsd magad erősen és vigyázz magadra,

akkor is, ha apád ingét viseled

és a csontgombok a lyukakban

emlékeztetnek, hogy nem

sokkal több egyikünk sem

a hús alatt.

Talán szelídebben kellene bánnunk

a prédával, aki mellénk ül

és halkan nyüszít, meg akar

tanítani a nyelvére.

Elpusztítottuk a lakóhelyét és még mindig elfogad.

Szeret. Résen áll türelmesen.

Az a két szív, amit Moldova macska

érzett dobogni benned,

amikor az öledbe gömbölyödött és elkezdett

dorombolni, Anastasia,

az a vers a jövőről,

amit vadul pumpáló véretek, a tied és a gyermekünké

suttogott nekem az ultrahangon,

miközben második célját teljesítette

a te fiatal tested az után,

hogy szeressen és felszínre hozza

emberi tulajdonságaimat, melyeket gyakran beárnyékolt

a túlságosan makacs énem,

és mosolyogtam tőle, mint egy nyomorult, akinek lelke

ott maradt a zsúfolt piactereken

és a kereszteződésekben,

késleltetve, halogatva, próbálva

végtelenné és lefordíthatatlanná tenni

ezt a pillanatunkat.

                     HORVÁTH BENJI fordításai

Claudiu Komartin 1983-ban született Bukarestben. Költő, műfordító, a Poesis Internațional folyóirat főszerkesztője, több fontos díj kitüntetettje, 7 verseskötet szerzője, kötetei jelentek meg német, szerb, török és bolgár fordításban is. Itt közölt versei a 2021-ben Autoportret in flama de sudură (Max Blecher) címmel megjelent kötetből valók.

‍