.svg)
A víz mély volt, az áramlatok erősek, én túl fiatal, anyám túl gyenge.
A csend nem ugyanazon csend. / Néha serceg, mint távolban / a szalmaláng
Lehet, többé nem indulok harcba, / Lehet, csak a lázadáshoz nem értek. / De nem elég némán megsimogatni / A csecsemőt, aki egyre kövérebb.
Grigore Jana házára pillantott, melyen hullámos keretben nagy betűkkel ez állt: Gligă Costel és Gligă Jana, 1971, és eszébe jutott, hogy rég nem járt nála.
Az ajtóban állt / a virginiai tanyáján / pulóvert húzott magára / a somfaágak / virágaikat eldobva / hajoltak meg / a nemvárt hóban / állt a szarvas / néma döbbenettel
Nincsenek kellemes emlékeim elemista koromból.
