Nem sokkal Szent Iván-éj előtt ismerem meg Pókembert. A helsinki katedrális kőlépcsőjén ülök, és egy finn nyelvtankönyvet lapozgatok, amikor megérzem a jelenlétét magam mellett.
Mennyire meglepődnek majd az utcák / amikor hajnaltájban nem találnak ránk...
ember nem vagy te kobra / és ha tényleg az akarsz lenni / jó légy / és hadd hogy megsimogassam a fejed / mert tele van a világ rossz kígyókkal
A június 6-ai, szerdai napra ugyanúgy emlékszem, ahogy a regényben is szerepel.
A világ körüli utazás járókával veszi kezdetét.
A kút vize / tiszta és áttetsző, / mert a jég / a szikla mélyéig hatolt / és megtisztította.