minden tavasszal / minden ősszel / ég a Dnyeszter
A sziklapárkányról lökte fel magát a magasba a vándorsólyom.
Sűrű árnyékával rezdül a lomb is, eleven sávokká szabdalva / a torkolat csöndjét,
Így történt aznap reggel is, mikor az előző esti bulitól enyhén kótyagosan, de kötelességemet nem feledve letámolyogtam a partra
A start pillanatát csak a rádiózásból és a megnövekedett rázkódásból / lehet érzékelni