Charles Bukowski versei

Egy óra harminchat éjjel

(One Thirty-Six A.M.)

néha nevetek amikor mondjuk Céline-re

gondolok

egy írógép előtt

vagy Dovsztojevszkijre…

vagy Hamsunra…

hétköznapi emberekre lábakkal, fülekkel, szemekkel

hétköznapi emberekre akiknek haj van a fején

ott ülnek és szavakat írnak

gondterhelten az élet nehézségeitől

miközben szinte őrületesen zavarodottak.

Dosztojevszkij felkel

otthagyja az írógépet hogy hugyozzon egyet

visszaül

megiszik egy pohár tejet és

a kaszinóra gondol

a rulettre.

Céline leáll, felkel, elsétál az

ablakig, kinéz, gondolkodik, az utolsó

páciensem ma halt meg, többet nem kell vizitre

mennem hozzá.

amikor utoljára láttam

kifizette a vizsgálatokat;

akik nem fizetik ki a számláikat

azok élnek tovább.

Céline visszamegy, leül

az írógéphez

még jó két percig mozdulatlan

majd elkezd írni.

Hamsun gondolkodva áll az írógépe fölött

vajon el fogják hinni ezt az

egészet amit leírok?

leül és elkezd írni.

nem tudja mi az alkotói

válság:

termékeny egy rohadék

majdnem annyira átkozottul

fönséges mint a nap.

szünet nélkül gépel.

és én nevetek

nem hangosan

de keresztül-kasul a falak közt, ezek közt

a mocskos sárga és kék falak közt

a fehér macskám az asztalon

alszik

a fény elől bújtatva

tekintetét.

ma éjjel nincs egyedül

és nem vagyok

én sem.

Eső vagy ragyogás

(Rain Or Shine)

a keselyűk az állatkertben

(mind a három)

csendben ülnek

a berácsozott fájukon

ami alatt

a földön

rohadt húscafatok hevernek.

a keselyűk tele vannak tömve.

az adóink bőven jóllakatják

őket.

a következő ketrechez

érünk.

egy ember ül a földön

és a saját szarát

eszi.

felismerem őt:

az előző postásunk.

a szavajárása

ez volt:

„legyen egy gyönyörű napod.”

aznap nekem az volt.

A földönkívüliek

(The Aliens)

talán nem hiszed el

de vannak emberek

akik nagyon kevés

súrlódással vagy

gyötrelemmel

haladnak

végig az életen.

jól öltöznek, jókat

esznek, jól alszanak.

elégedettek

a családi

életükkel.

vannak szomorú

pillanataik

de összességében

zavartalanul élnek

és gyakran

nagyon jól

érzik magukat.

majd könnyű

halált

halnak, általában

álmukban.

talán nem hiszed

el

de ilyen emberek

léteznek.

de én nem vagyok

közülük való.

ó nem, nem vagyok

közülük való

még közel se járok hozzá

hogy közülük való

legyek

de ők ott

vannak

és én itt

vagyok.

Kialakul

(Working out)

Van Gogh levágta a fülét

és odaadta egy

prostituáltnak

aki iszonyú undorral

hajította

el.

Van, a szajhák nem

füleket

akarnak hanem

pénzt.

gondolom ezért voltál

olyan nagyszerű

festő:

mást

nem nagyon

értettél.

Gothár Tamás fordításai

Charles Bukowski (Andernach, 1920 – Los Angeles, 1994) német származású amerikai író és költő.

‍