.svg)
Alighogy hazaértem, nyomban lementem a lakásomhoz közeli kocsmába. Szokásomhoz híven a sörözés mellett füleltem, nézelődtem is.
1984. július 15-én, a Bastille ostroma százkilencvenötödik évfordulójának másnapján, egy Bois de Boulogne-i kempingben W. Imre reggel nyolc felé ébredt...
Nyár dereka táján már sejthető, milyen termésre számíthatunk ősszel, ahogy a nap is megelőlegezi álmát.
Az emlékek színekből vannak, rétegzettek, mint egy gyermekkor, amelyben képeskönyvek lényei mozognak.
A száraz évszak második napján Ndé tábornok futára belépett az ajtón, és körül sem nézve szegényes szobájában, azt mondta, azonnal indulnia kell.
Vonattal jött. Minden évben kétszer. Az utolsó években már csak egymaga. Jött és rendet rakott a szülők kusza dolgaiban, zoknit stoppolt, kamrát meszelt és békített. Örökké csak békített.
