A teljességből kiválva / és boldogulni, ahogy lehet, / fölkészült lenni már másnap, – / születésnek nevezitek, / én meghívásnak.
Egy kabinba szólt a jegyünk, és Kolozsvártól Sztánáig gyűjtöttem az erőt, hogy valahogy megszólítsam.
Az író pedig fáradhatatlanul rótta útjait a fővárosban.
Alighanem az egyik első voltam Magyarországon, aki olvashatta a Kő hull...-t.
Ha látok olykor kifeszített kötelet haragos folyó fölött, kedvem támad átkúszni rajta, és közben mindig rád gondolok, Pistabátyám.
Nincsenek kellemes emlékeim elemista koromból.