A vlogba lépek. Valaki elvisz Japánba. / Kocsiba ül, repülőtérre megy, Megadeth-koncert / a Budokanban, Marty Friedmannel huszonhárom / év után.
hókotrónak öltözött az álarcosbálon, márciusi, áprilisi hókotrónak, nincs emlékezetesebb a korszerűtlenségnél, havat adogatni kézről kézre egy hosszú, több kilométernyi sorban...
vihar volt a nyári kertben, / a koncert megszakadt, / arcod üresre mosta / a felhőszakadás, / mosolyod csatakos lett...
Mit adtál nekem életem / csecsemőkori árvaságom / ma is rám rivall
Halló, szia, Emma, azért a versantológiáért hívlak, azt hiszem, nálad maradt. Kölcsönkönyv volt, visszakérik. De ha most nem jó neked… Értem.
Ha tudnék bizonyára visszajönnék térdig / állnék a patakban és apró menyhalak csipkednék az ujjam / biztosan visszajönnék ha tudnám mi történik és ki az aki / velem tart benéznék ablakodon