.svg)
Ott ült velem szemben. A szája körül nevetőráncok, a feje körül faragott kis faliórák és körülöttünk a konyha.
A világa sokkal tisztábban és élesebben szakadt ketté, mint addig bármikor.
Madárhangok csapatában / egyetlen szomorú. / Amikor azt meghallod, egy pillanatra mintha elhalkulna a többi.
Várva várj csak, meänkieli, / nemsokára virrad már, / új nap süt le ím az égből, / csillogóbb fény tereád.
Kék szék fekszik a hátán / sárga asztallapon esőfoltok / a tenger még vadul hullámzik
Sötét kékség, vörös sávok keretében. / Szikla. Égig ér. Körülötte, / színes, keringő madarak. Alvó szél.
