Szerkesztőségi netnapló: pandémiáról, szerkesztőségi életről, álmokról és irodalomról.
Rossz helyen vagyok, már megint. Egy utcával számoltam el magam – A Helikon szakmai gyakorlatosainak tanévzáró írása.
Alois sietősen ügetett át a sikátorokon földbarna köntösében. Ukaméhoz, a Múmiához tartott, mert úgy érezte, azonnal innia kell valamit.
Sárkánykígyók égnek a tűzben / Mi az amit el kell még engednem?
HULLÁMZIK A TEREM, zsúfolásig telt emberekkel, Helikonok, oklevelek, könyvek, tanárok, diákok, olyanok, édes néném, akik számára, ha eddig nem is, ezután bizonyosan jelent valamit Mikes Kelemen neve.
0. Estebán Szárd, az angyal, az ablakpárkányon ült és a lábát lógatta.
Augusztus 23-án a nyár Csíkban soha nem gondolkodott, milyen napra essen. Nem volt kérdés számára a tűző napsütés. A békegalambok eregetéséhez makulátlan kék ég dukált, sárga nap, vidám pionírok.