Szerkesztőségi netnapló: pandémiáról, szerkesztőségi életről, álmokról és irodalomról.
Augusztus 23-án a nyár Csíkban soha nem gondolkodott, milyen napra essen. Nem volt kérdés számára a tűző napsütés. A békegalambok eregetéséhez makulátlan kék ég dukált, sárga nap, vidám pionírok.
Az egyik prózához megnyitom a Google-térképet, és kikeresem az utcát, ahol tizenötéves koromig laktunk.
Manapság, az elmúlt néhány évben, már az is öröm, ha kisebb hóemberre telik. Lehullt az első, bő egy hétig kitartó hó Kolozsváron, kisebbik fiammal azonnal nekiláttunk, három hóembert is megépítettünk
„Álmaimban Fehér a maszájok régi bőrköntösében jön felém, aztán szorosan egymás mellett haladva lépkedünk át gyepün és mezsgyén, kősivatagon."
A gombák mindenütt ott vannak: a gombák az egység. A gombák a sokféleség: mindenféle színben, formában és funkcióban megtestesülnek.
Már jó ideje készül az alábbi mondatsor, ami elvileg Petőfi Sándorról szólna, sőt: Petőfi Ildikóról is.