Szentes Zágon fotója
No items found.

Gruber páter

XXXIII. ÉVFOLYAM 2022. 03. (833.) SZÁM – FEBRUÁR 10.
Szentes Zágon fotója

Egyetlen ruhám volt, drapp alapon barna kockák, abban jártam iskolába. Anyám már fekvő beteg volt, nem tudott a varrodában dolgozni, ahonnan korábban anyagdarabokat hozott haza és ruhát varrt nekem. Délután a vénasszonyok a ruhámat a terrakottakályha mellé tették, megszárították, és hétfőn újra rám adták. Gazdag sváb és zsidó családok kislányai voltak az osztálytársaim, engem szegénységem miatt lenéztek. Janka nővér, a tanítónő odatett engem, hogy minden nap mossam le a kis vécéket, ő délután a padomba becsempészett két szelet tésztát, amit a konyhás nővérek adtak neki. Elbújtam a fogasok világába, és felfaltam a finom tésztát. Éhes voltam és nyomorult. Janka nővér és köztem soha nem esett szó erről az adományról, ez volt a mi összeesküvésünk.


A lányok panaszkodni kezdtek Janka nővérnek: „A Tóth büdös, a Tóthnak szaga van”. Tényleg volt szagom, mert a fövő cukor szaga beivódott szegényes ruhámba. Janka nővér kihívott a katedrához és megszagolt, azt mondta: „Rózsika, neked tényleg szagod van”. Két apáca hazakísért engem, s ők rögtön felszippantották a fövő cukor bűzét. Az aradi cukorgyárnegyedben ilyen volt a világ szaga. Janka nővér az utolsó padba tessékelt engem, ott ült még egy kislány, a Gantner Giza, az apja állatorvos volt, az anyja gyógyszerész. Gantner Giza rátette a kezét az én kezemre és megsimogatott. Itt kezdődött a barátságunk, ami hatvan évig tartott. Gantner néni Giza kinőtt ruháit nekem adta, délben kis lábasban csuszpájszt küldött, amit Giza kihozott a lugasba, nehogy az öreg nők felfalják.


Hittanórát is beiktattak a tanrendbe, jött egy ősz hajú, öreg pap, kezében egy dobozban színes kréta, azokkal rajzolta fel a fali táblákra a bibliai jeleneteket. Nekem soha senki nem mondott esti mesét, ezt az űrt töltötte be Gruber páter. Egyszer gondoltam egy nagyot, és kibattyogtam a magas katedrához, odaültem, mert éreztem: érintkezésbe kell lépnem Gruber páterrel. Jó erősen megfogtam a reverenda alját, az érzelmek belőlem átviharzottak az öreg papba, aki kezével rásimított szőke hajamra. Ez új és ismeretlen érzést hozott nekem. A falitáblánál én tartottam Gruber páter keze alá a krétás dobozt. Az osztály elfogadta ezt az intimitást. Ebbe a kiöltöztetett, gazdag kislányok nem szólhattak bele. Gruber páter minden hittanórára hozott nekem egy hajtogatott, finom vajaskiflit. Ez a kapcsolat az öreg páterrel szintén a kettőnk titka maradt.


Ez a barátság évekig virágzott így. Otthon, a konyhában felmondtam az öregasszonyoknak, amit a falitáblán láttam. Szájtátva hallgatták. Azt hiszem, ez volt az a történés, ami megalapozta írói tehetségemet. Oláh Tibor esperes, az apácák gyóntatója, kihívott a folyosóra, és kifaggatott erről a kapcsolatról. Ezután Oláh esperesnek is én lettem a kedvence. Janka nővér néhányszor kiküldött a zárda kertjébe gyomlálni. A távolság a gazdag lányok tábora és köztem egyre csak nőtt. Oláh Tibortól tudtam meg (negyedikes lehettem), hogy Janka nővért megbüntették miattam, merthogy tanítványt dolgoztatott. Ezután Janka nővér elhagyta a zárdát, újra Boriska lett és egy özvegyemberhez ment feleségül, egy tanárhoz, akinek már két gyereke volt.


Néha az aradi Felsőtemetőben elmegyek Gruber páter sírjához. Meg kell neki vajon köszönni valamit?



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb