.svg)
Édes illatú napokon, amikor eső telepedik minden padra és egy nyugdíjas haragra gerjed a fiatalság nyerseségén – hiszen az eső fiatal és víz-lábával a padokra lép –,
A nap lassú A rétegeket nehéz belülről kinyitni De a tojás nincs egyedül Egy graffiti hirdeti hogy enned kell A város úszik öntudatlanul az éjszaka testében
márpedig a legfurcsább üzleteket háború idején kötik. ezidáig apámnak egyetlen üzlete sikerült jól, az is azért, mert háború volt, kilencvenes évek és infláció. pénzromlás, önmagában egy gyönyörű s
Tudjátok, feleim, tíz éve meghalt, és ott hagytuk magára. Ez volt. Nem bírtuk már vele a tempót, inkább ki se mondta a szép szót:
