nincs szükségem többé alvásra mert minden álmom teljesült veled ezt ismételgetem és mégis feszíti valami a mellkasom
Minden színhely a szívben dől el, és vakít vagy sötéten ragyog. Állunk majd pucéran, barátom,
amikor közeledni akartam hozzá a legjelentéktelenebb incidensek is megváltoztattak mindent ha a méz lecsöpögött
meddig megyünk? lány az ajtóban csak arra vár csak arra vár
Akarod, persze, akarod. Minek kiált, aki úgyis fél, ha odamennek. Aki nem meséli el a hegyeket. Vonaton sírni.
S. Á.-val arról vitáztam megrohad-e mint túllocsolt búzavirág a befele indázó