ahol baltanyomok vannak, ott balta járt a felfeszített tér határai törtek fák képkeretben körben a falon
Alszol, alszol, soha nem tudtam hozzászokni a világhoz, az emberi bőrhöz, semmihez, ami magyarázható.
Fölszáll a ritkított lélegzet. Lent még sokan lehetnek és félnek.