.svg)
Szoros teret, fénytelen hajlékot rejt / a test mintája. Öntudatlan, túlnyomás formálta / halmok, nemtelen altájak. Kikötöttük / a pányvát, elvezetjük a tisztító esőt.
A költő lóvá változik, / amikor beugratják, / ingujjából kilóg a lóláb, / nyerít egy kötetlen strófát
Bornyúként bámult a lányra, közben járt az agya, sietve fontolgatta a blendenyílást és a megfelelő exponálási időt. A bezsongástól kapkodott, hogy megörökítse a legígéretesebb képet róla.
Utcahosszat mentek egymás mellett szótlanul. Kese Ida kezdte sokallni a Balajti hallgatását, talán mert úgy képzelte, hogy az őrajta gondolkozik.
Portugáliában a 15. század második felében a király volt a legnagyobb kapitalista vállalkozó.
Venus Ulrache azt akarja, hogy mondjak búcsút a fülemnek.
