Semmi, csak a létezés súlya egy szerda délután a villamos párás ablakán keresztül, siető emberek csöpögő esernyőkkel, a siető esőben.
Akkoriban a Göncölszekér még lassan fordult el a tengelye körül, halk döccenései kísérték álmaink alaphangjait.
pár sornyi kézírásnak lenni / a frissen nyomtatott könyvben
Mindenki tudja, hogy mozizni jó! Jó elnyúlni székben a nézőtér langy sötétjében kissé széttett térdekkel, rágózva elveszíteni magad a filmvásznon villódzó illúzióban.
Ott állt az a két férfi az esőben, / kabátjukra, mint őrült pointillista festő, / az eső egyre több rétegben pettyegette / átlátszó cseppjeit.