Cătălina Nistor: Félelem
No items found.

[Akasztás] (versek)

XXXIV. ÉVFOLYAM 2023. 2. (856.) SZÁM – JANUÁR 25.
Cătălina Nistor: Félelem

[Akasztás]


Nem raj ez, csak vérágas

szemű egyedek. Nem magamért


jöttem, s a felázott,

kartonszerű ég nem az otthonom.


Amiért itt állok: a percek

hússal szembeni pálfordulása.


Porcelán-tekintetek kereszttüze

a romok felett. Üres falak izzanak.


Most már kirúghatjátok székemet.



[Papírforgók]


Papírforgók árnyékában tágra nyílt

szemekkel virraszt a lény, míg

a dolgok felett egy sivatag

délibábja remeg visszavonhatatlanul

az örökölt

szélcsendben.



[Bújócska]


Bejutok egyszer a gépterembe: neki-

dőlök a pengesuhogásnak.

Eddig a csendet kerestem szikével

éveim zárt szemű magzatában.


E pontból már látni a szétnyitott

szövetet: mögüle vetül ide az árnyék.

Aztán rám borul újra a gépzörej,

mielőtt végleg kitalálnék.



[jegyzetek
egy gépről]


Majd gurulva jön, s leírt

soraid mélyére fészkel.


Testedbe kúszó ébrenléttel

csak nézel és hallgatsz.


*

Olajos váladékot izzadó

mondatok férgei motoznak

a finoman pusztító esőben.


*

Csillog-e minden pillanat?

Átszivárog a gépzörej

az éjszaka uszályán.


*

Ami megtelt a világgal,

egy csemetésben

vészeli át a napot.


*

A romlatlanság gúzsaiba,

ingedbe rejtett konyhakéssel

bármilyen messziről hazatérhetsz.


*

A gép sem más,

mint vak lüktetés. Lehetnél,

amit az ürességbe üvöltesz.


*

Az álmok karsztrétege alatt

zavaros, zöldes erekkel terhelt

a massza.


*

Egy rovar hullája bomlik

szemedben: reggelre a mért világ

peremére érhetsz.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb