.svg)
Emlékszem nagyanyám titkolózására, mikor a megélhetés macskát, kutyát is számolgatva tartott, pedig testvér, barát, családtag, nem lump díszvendég...
Ne kísértsd a vétlen ifjúság fehér rózsás korát!
arccal a földnek szoríts magadhoz az elvérző hegyek lábait lemossák a könnyű záporok;
A nevem Kovács Pál. Semmitmondó név. Azaz normális. Mint én. Ma van a születésnapom. Nem gondolok a forradalomra. A forradalmak kizökkentik a világot.
Következzék III. Montekicsoda – az első kettőre nem emlékszem – csodálatos története W. A. Mozart hányattatott gyermekkoráról...
Egyetlen ruhám volt, drapp alapon barna kockák, abban jártam iskolába. Anyám már fekvő beteg volt, nem tudott a varrodában dolgozni, ahonnan korábban anyagdarabokat hozott haza és ruhát varrt nekem.
