Zenei jegyzetek, film- és színházkritikák, képzőművészeti tárlatbemutatók
Dekonstruált erdő, holdbéli holt tájak, égi és földi perspektívák, párhuzamos világok, egymásnak feszülő tartalompárok, mozaikként szerveződő jelenvalóság.
1913 tavaszán egy hónap alatt készült el a színes hangszerelés Debussy munkaasztalán. A bemutató nem aratott fergeteges sikert, ám 1914-től a zene önálló életre kelt.
Első pillantásra úgy tűnhet, Mircea But tájképeket fest, a puszta látvány egy-egy részletét – ámde milyen homályos műfajkategorizálás ez!
Az ifjú azt veszi a fejébe, hogy Kesdit úgy csábítja vissza a zeneszerzéshez, hogy ad neki egy jó zenei témát, ami nem más, mint Kilar Exodusának négyhangos motívuma.
Márquez valami olyasmit ír az önéletrajzában (Azért élek, hogy elmeséljem az életem), hogy megkönnyebbült, mikor egyik mestere révén felfedezte: az ógörögök az összes fontos történetet elmesélték.
Bereményi Géza visszatért! Mármint relatíve, mert igazából el sem ment. Vagy mondhatni nem hallatott magáról.