No items found.

Andrei Dósa versei

XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 21. (803.) SZÁM – NOVEMBER 10.

Szentes Zágon: Űrkalóz


csak tudat alatt

(doar subliminal)


a saját szexualitásodról beszélni

barátokkal az asztalnál

elkerülhetetlenül szovjet rajzfilmeket implikál

a kelet-európai fauna állatainak meséit

sötét orrok elérhetetlen ragyogása

talán csak tudat alatt lehet

a forgatókönyvek gay képzelete

hamis reménnyel tele

a nyuszi és a farkas ahogy szalad

egy folyamatosan rekonstruálódó város hátterében

végül is meg kellett értenünk hogy

az erkölcs fogalma a munkavédelemből származik

les rád a baj

ha csajokra vadászol az építkezés mellett

a szovjet blokk rajzfilmjeiben

talán csak tudat alatt lehetett valami hatása



zavar a jóban

(tulburi în bine)


gondozza a virágokat

csupasz és a levelek

eltakarják vállát

csupasz és a virágok

megérintik arcát

mennyit nőttek a gyökerek

kiált fel

suttogás és visszhang

mennyei

organikus

anyagok hozzáadása

és sok türelem

ne zavard

és ha zavarod

nem tűnik el

valóságos és

időtlen



(Bolovan)


Aznap amikor elmondtad

hogy nem akarsz velem lenni nem érdekellek

Felmásztam a volt kőbánya hóborította

dombjára februárban


és lenéztem a völgyre

a raktér fele ahol a nehéz gépeket hagyták

Egy férfi gázolajjal itatott

rongyfáklyával olvasztotta ki a motrot


a lelkemben valami szörnyű

a présben zúzódó fém nyikorgása

szirénák rakéták susogása a császár hivatalos beszéde

a lázadó bolygón


Your people I do not understand

so to you I wish to put an end



Vázlat 15

(Schema 15)


Elektromos felhők alatt követtelek,

havazás előtt.

Vártam,

hogy kigyúlt profilodat lássam a kirakatokban.

Tudtam, hogy csak a jéghegy csúcsa –

amikor megfordultál –

a csillogás a szemed sarkában.

Szaladtam vissza az utcákon,

lábujjhegyen léptem be a házba,

bár nem volt okom rá.

Fülesből hallgattam a zenét

a paplan alatt.



Trap doors in time


A ház, amiben laktál, majdani művésznő jövő nélkül,

és én ugyanabban az utcában, jövő nélkül,

a játékaink, beszélgetések a jövőről.


Valamikor sejleni láttam

egy palota csillogó oromzatát

az árnyékhálón át, a felhők között.


Struktúraváltozások, más zárak.


A házat eladták más családoknak,

más gyerekekkel, akik a saját világukban élnek.

A családfő hasonlít apádra és ez furcsa.


A test lázadása a jövő ellen,

a nő lassú balettje

a nappali asztala körül,

mindig rendezgeti az abroszt,


miközben a férfi kapcsolgat crescendóban

felhúzza a hangerőt

és ok nélküli zavarodottságra emlékeztet.


A jövő lázadása a test ellen,

a gyönyörű autón meg fog sárgulni a huzat,

a kutya el fogja rágni a drótkerítést,

és végül mivé fog válni Copilu bácsi,

a negyed részeges szónoka?


Meg fogom kérdezni magamtól, amikor meghalok,

hogy mért féltem attól, hogy meg fogok halni?

Inkább egy gyors ütközés,

ugrás a jövőbe: fehér sugarak a meggörbült térben.



Horváth Benji fordításai



Andrei Dósa 1985-ben született Brassóban, jelenleg családjával ott él. Több fontos díj kitüntettetje, öt verseskötet és egy regény szerzője, magyar és angol irodalmat fordít román nyelvre. Legutóbbi kötete: Expectativa luminoasă (Oh My God Publishing, Kolozsvár, 2020).



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb