csodaiszap
a pályaudvari szürkületben
eltűnő nők után nézve
eszembe jut felismernélek
a járásodról a tartásodról
ennyi év után messziről
megdobogtatnád a szívem
elakadna a lélegzetem
kitágulna a pupillám
vagy tennék pár tétova lépést
tévedésből mielőtt
telepakolhatod kérdőjelekkel
igen
így várom néha a véletlent
a csodával mit is kezdenék
leülepedik mint az iszap
amit lemosott az eső megint
a hegyről az utcára és
cukormázként rámerevedik
minden hajlatra a bőrérzékelésre
minden gramm húsra a pihékre
kedvenc zenékre és zónákra
minden illatra ízre emlékszem
hangokra és szemek színére
kevésbé szép szavakra tervekre
alig a saját hazugságokra
a nőkből akik kedvesek nekem
itt üldözik egymást ebben a versben
a pályaudvari szürkületben
a rámgondolásban az elolvadás
és az elromlás mintázataiban
szemek csillogása lágyan
az archoz érő tenyér melege
anatómiai titokkatalógus
a visszajáró lelkek sebeiről
a legjobbat akartam mindig
aztán az lett ami szokott
és félek nem csak ti
hiányoztok nekem
belétek rajzolódtam
száj sarkába homloktájra
megbocsáthatatlanul
ahogy felismerni véltek
a tömegben egy kávézó
üvegfalán át egy koncerten
jobb esetben egyedül
néha valamelyikőtökkel
a pályaudvari szürkületben
ahogy várom a véletlent
csodás hazugságok mintázataiban
eltűnő nők után nézve
pillangóprés
életem szerelme mindig későn
érkezik foglalt nem ér rá
újratervezni a komfortzónáját
ikeásból marimekkomintává
je voudrais bien entendre ich würde
auch gerne des propositions concrètes
évődésnek indul vicces gifet
gejl emojikat küldünk most
te rajongsz én játszmázok
fejben is belátható táv lesz
ez is akadozva indul tömény
és nem lesz szép a vége se
romantikus átéléstől
duzzadó performativitás
áhítatból pornópromó
az előjáték kontingens
játszmák fogszabályozott
kényszere kaland helyett
szép ahogyan álnaivan
közeledünk felkészülünk
a pózmentes bizalomra
csábítás helyett gügyögés
játékon kívüli instant nirvána
pillangókból préselt unalom
zavar a betegséged idegesít
az is ha túl lazán veszed hogy
lógnak szárazak cserepesek
renyhék az eksztázisra a tagok
nem csillognak nem nedvesek
de most még istennő vagy
és én isten vagyok
három legfeljebb hat hónapig
mint a fóliából szippantott buborék
választhatunk a szétrobbanás és
a visszakétdimenziósodás között
a nájlonba csempészett feszültség
a szerelem a nyál a reménytelenség
két hullám között össze kihagyásokban
tapadunk mint a máj és az epevezeték
az elkülönüléshez vezető pillanatnyiságban
levet eresztenek a hasban a pillangók
minden érintett helyén valaki más van
létezhetetlen
holttestnek olvastam a hostesst
egy hirdetésben
ma csak erről tudósítalak félek
túl kitakarózósra sikerült a tegnapi
a betegszórakoztató célhoz képest
és utólag zavarba jössz
ez a betegség nem is lehetne
visszagörgetsz nem is érted
hogy lettek a hosszú beszélgetések
eleinte talán a morfium hatott
de nem így és nem ott akartál
csak a fájdalom és a bezártság
manipulál hogy vedd le és te hagyod
a páncél résein szellőzni a lelked
koravén koboldarcod mögött
fegyelmezetlen álmok nedve
majd folytatjuk írtad utoljára
mikor jöttek átkötözni a sebed
azóta fegyelmezem magam
nem szabad nem jó baj lesz
napról napra majdnem sikerül
hogy szó nélkül hagyjalak
néha nem tudok leállni mondod
este újra reszket az idő írunk
családi traumáktól a méheden át
a megbolygatott bélrendszeredig
lassan mindent tudunk egymásról
tövises titok szivárog belénk
majd jelentkezz én meg jelentkezek
ilyen volt régen a szerelem mosolygok
misztikus nem szabad nem szabad
csak én ne tartsalak fel téged
most elköszönök lebontalak
mint fonnyadt ujjak barna sálat
kérlelhetetlen cinizmussal boldogtalanul
kelta lidércek családfáját rajzolva reggelig
régi fényképek ismerős vonalaiból
az elveszett lelkek falvédőjére
hogyan lehetne itt bárki ép kérded
összehúzod a csillagokat a hegeken
lassan szinte érzéki keménységgel
ahogyan egy aszteroida fordul távolodóban
a becsapódások emlékeitől szépen
Bene Adrián 1977-ben született Pécsen, jelenleg is itt él. Költő, szerkesztő, kritikus. Versei eddig többek között a Pannon Tükörben, a Spanyolnáthában és a Szöveten jelentek meg. A Holdkatlan szerkesztője.