DRAKULA-FANTÁZIA (Horror-rock)

II. felvonás 1. kép – vadászat után

Vadászatot követő féktelen tivornya, valahol egy erdei tisztáson. A színen Drakula gróf, hat-hét tehetős gazda, három pópa, hiányos öltözetű lányok és az őket kiszolgáló cselédség. A szolgák kivételével valamennyien erősen italos állapotban mulatják magukat. Balra a tivornyázóktól nagy halom leölt állat tornyosul. A mulatozók egyike-másika időnként odalép a még meleg tetemekhez és késével vért csapol a kupájába, majd kiissza. Drakula mámoros arccal figyeli a jelenetet.

VADÁSZOK I. (kórus)     

Erősek élete az

örökös vadászat.

Nálunk a fegyverek –

a többi alázat.

Hiába menekülsz,

bénít a félelem –

ott tartom ujjamat

mindegyik életen!

Meglőjük, mit lehet,

meglőjük, kit lehet,

senki sem menekül,

kit szemünk kiszemelt.

         Vérben az alázat,

         vérben a gyalázat,

         ez a férfimunka,

         a gyönyör-halászat.

VADÁSZOK II. (Kórus)

Miközben szép ringyók

hevülnek karunkban,

a többi ott hever

a véres halomban!

Vérvörös alkonynak

lecsordul vérnapja,

és fölétek borul

az örök éjszaka.

         Vérben az alázat,

         vérben a gyalázat,

         ez a férfimunka,

         az élet-halászat.

DRAKULA

Lerogysz a füvekre,

elcsitulsz véresen,

de mi már családod

kutatjuk éhesen:

bocsodat, malacod,

pelyhedző gyermeked,

vénülő apádat

s anyád a leshelyen!

BOJÁROK

Miközben széplányok…

DRAKULA

Hiába menekülsz –

rajtad a célkereszt!

Életed rántana –

halálod nem ereszt!

Vad vágyam torkodból

élted kiharapja –

lényemet eltölti

a véred visszhangja!

BOJÁROK

Miközben szép lányok…

(kétszer) Vérvörös alkonynak…

Eközben két bojár összeszólalkozik az egyik nő miatt.

I. BOJÁR (ordítva.) Ő az enyém! Hadd rámenjek! Nem bírok magammal, ha nézem.

II. BOJÁR (részegen, sunyin vigyorog.) Még ne nézzed! Majd csak utánam! Rang szerint az elsőség engem illet.

I. BOJÁR (kést ránt.) Próbáld meg elvenni tőlem!

II. BOJÁR (szintén kést ránt.) Kurv’ annya! El én, még a farkad is! Vedd úgy, hogy már le is csaptam mindkettőt!

A nők hangosan visongva nevetnek, a férfiak részeg röhögéssel veszik körbe a két küzdőt. Azok egymásnak esnek.

BOJÁR (kórus kánonban)

Ez az!

Mártsd bele! Szúrd bele!

Döfd le!

Szögezd

ránduló szívét a

földre!

Folyjon

vörös patakban

vére!

Öld meg,

mielőtt kegyelmet

kérne!

Refrén kétszer: Ez az…

Közben az egyik bojár ledöfi a másikat, majd a tetemet – hatalmas üdvrivalgás közepette – odavonszolja az elejtett állatokhoz és a halom tetejére dobja. A részeg társaság összefogódzik és körbetáncolja a győztes bojárt. A bozótból egy embertestű, vaddisznófejű alak bukkan elő, s rögtön el is tűnik. A vadászok megrettennek. Drakula a jelenség után veti magát.

VADÁSZOK (összevissza rohangálnak és kiabálnak.) Itt a vámpír… Hol a vámpír? Ne menj utána, magával ragad a pokolba! Nem fogja a fegyver! Lángol a szeme! Kiszívja a véredet! Megöli a lelkedet!

KÓRUS      Kiszívja a véredet! Megöli a lelkedet!

         Szörnyszülött és rettenet! Pusztítja az életet,

         a vámpír!

Éjjeledbe megjelen, megmar ez a förtelem,

feltépi a vér ered, kiszívja az életed

a vámpír!

Nincs ellene menekvés, nem fogja puska, se kés,

ajtódat hiába zárod, áthatol ő minden záron,

a vámpír.

Drakula tér vissza, maga előtt lökdösve a vaddisznófejű alakot.

DRAKULA Mit ordítoztok itt, ostoba fajankók! Látott már valaki közületek vámpírt? Álljon elő, aki látott! (Zavar a bojárok között.) Na, a gatyátokba szaladt a bátorság, vagy csak a szar szakad a bojárok harisnyás ülepéről. Gyáva népnek nincs hazája. Vámpír, vámpír! Szaladjon haza az anyja szoknyájához, aki fél! Kurva anyátok a vámpír!

BOJÁR      Nem mondta senki, hogy te vámpír vagy, gróf.

DRAKULA Nem? Nem mondta? De benned a gondolat megfogant, ugye? Menj át abba a másik világba, ahol a vámpírok élnek, és hozz hírt róluk, bitang. (Lekapja válláról a puskát, és lelövi a bojárt.) Majd szóljatok, ha visszatért a hírrel. (Kacag, a bojárok szolgamód kacagni kezdenek. Drakula elindulna, de eszébe jut a vaddisznófejű ember. Visszajön, a bojárok fölé magasodik.) Majd elfeledtem, itt van ez a tróger, akit vaddisznónak néztetek. Vedd le a fejedet, barom!

BOLOND (leveszi a fejét, rémülten nézi a részeg társaságot.) Bolo tréf… bolo vidz… kedv… ööm… iák… ne bá bolo… csak tréf… csa vidz… bolo jó… bolo nem bá…

BOJÁROK A bolond! Utánunk jött kémkedni! A magyaroknak kémkedik. Lőjük le! Inkább húzzuk karóba! Vagy vágjuk darabokra és főzzük meg! Etessük meg a pörköltjét a tulajdon gyerekeivel!

DRAKULA Végezzetek a nyomorulttal, senki sem kerülheti el a sorsát, aki ujjat húz velünk!

A bojárok egymást ellökdösve rontanak rá a bolondra, de hirtelen állóképbe dermed a színpad dinamikája. Drakulának látomása támad.

DRAKULA LÁTOMÁSA

Zöld erdőbe sík mezőbe

sétál egy leány,

kék a haja, zöld az árnya,

Nagy hold süt le rá.

Oly magányos, olyan árva,

hullt kéve népe,

Elveszik a nagyvilágban,

mégis mivégre?

ÁGNES A világunkban annyi a szépség csillogás! Egy magadfajtának tán örömöt tud okozni. Vagy talán mégse? Nézz körül, és megvidámodik a szíved. Én nem parancsolok neked…

DRAKULA

Zöld erdőbe sík mezőbe

jaj, de gyönge már,

vágyakozva jár egekben,

elárvult madár.

Légy a társa nagy szükségben,

támaszkodna már,

a bánatnak nincs hazája,

tán a nagyvilág.

ÁGNES Az ember szomorúságában is énekel, gróf úr. Mostanában kevés okunk van az örömre. De parancsra nem lehet énekelni.

DRAKULA

Zöld erdőbe sík mezőbe,

sorsát félti mind,

várja, hogy a nagy egekből

Isten visszaint.

Széthullik, amint a kéve,

népe veszni tér,

s meglocsolja majd e földet

pártos honfivér!

Az állókép visszavált dinamikába. A bojárok egymást tiporva rohannak elpusztítani a bolondot.

BOJÁROK Vágjuk darabokra és főzzük meg! Etessük meg a pörköltjét a tulajdon gyerekeivel!

Drakula eléjük penderül, széttárt karokkal állítja meg, fogja vissza őket.

DRAKULA Nincsenek is gyerekei, te barom. Meggondoltam, meghagyjuk az életét. És ne bántsa senki, a védelmem alatt áll. Nem tudom, mi okból… én szeretem a bolondokat. De ez a tiéd rossz tréfa volt, bolond, ebből tanulnod kell neked is! Meghívó nélkül idejönni! Végül is, hogy képzeled, galambocskám? Büntetésből most beállsz közénk táncolni, de úgy, hogy felteszed ezt a nehéz és büdös és ronda vaddisznófejedet a nyakadra! Egyelőre még nem a másik helyett. Mozgás!

BOLOND Bolo nem ké… bolo ne magya… bolo se…. semi… Bolo… fő… bolo tesz… bolo dansz vele… bolo vid… ám… rtéf… vidz… dansz… vapí… nics id… vapí… nics id… góf ne vapí…

DRAKULA Látjátok? Még a bolondnak is megjött az esze! Aki vámpírt kiált, azt megeszik a hollók. Ismeritek ezt a közmondást? (A bojárok vadul igen-igent kiabálnak.) Jó nektek! Én nem ismerem. Mert nincs ilyen közmondás, kutyák! Nyaljátok a kezemet, és én már undorodom a nyálatoktól. Zabáljatok, igyatok, bagzzatok tovább! Addig táncoltassátok ezt a nyomorult bolondot, amíg össze nem esik a fáradtságtól! Gyerünk, mulatni! (Elkezdődik a tánc.)

BOJÁROK (kórus)

Mily’ gyönyör is a vadászat:

öl-ölelés, csók, ivászat!

Hull férgese, ember s a vad,

aki erős, élve marad.

Csak az erős győz és marad!

Refrén: Milyen csodás is…

(kétszer) Hull a férgese…

(háromszor) De az erősek…

‍