Kerekes Gyöngyi: Herbárium IV.
No items found.

Gyönyörű apokalipszis

XXXIV. ÉVFOLYAM 2023. 23. (877.) SZÁM – DECEMBER 10.
Kerekes Gyöngyi: Herbárium IV.

Tengeri fű

Büdös volt az a tengeri fű

a sezlonunkban

büdös volt áporodott szagú

talán meg is volt penészedve

de nem bontottuk szét a

sezlont nem szedtük darabjaira

majd megszárad kiszellőzik

elmegy a szaga mondtuk

nyitva hagyjuk

az ablakot egész nyáron

nyitva hagyjuk úgyis

jöjjön a levegő szellőzzön

majd kiszellőzik őszre

s ha nem ha nem akkor

akkor tavaszra ha nem akkor

jövő nyárra kiszellőzik biztos

nem zavar miért is zavarna

amikor itt jár el mindig a csorda

minden reggel és este mondtuk

az se zavar az se az a szag se

mert azoknak is van szaguk

de milyen az se zavar sem

kecskés árpi amikor itt

végighajkurássza a kecskéit

reggel és este az is az sem

zavar nyitva vannak a kapuk

akkor mint az ablakok is hogy

szellőzzön az életünk nyitva

vannak mint az ajtó mindig

az ötpicsában a gatyaszárban

befogott orral jönnek ki a

túrószagtól a mitől onnan is

a vevők befogott orral s az is

kiszellőzik ha nem most

majd jövőre mint ahogy

az életünk is előbb-utóbb

csak ki kell várni

Hóttszén

vizet vet nagyanyám kicsi

csiporkából kicsi piros

piros pettyes csiporkából

hótt szénnel vizet vet mint

valamikor amikor a nagyfiának

lócitromot csavartak a szájába

a szinte kómás részegség ellen

a gyermeknek most vizet vet

kaparja a hóttszenet a lapockával

a kislapáttal a kályhából hozza

a hidegvizes csiprocskát hozza

a szenet a hóttszenet teszi bele

a csiporkába önti reá a vizet

mormolja mellette mormolja

az ágya mellett mentsd meg

mentsd meg ments meg vagy

gyógyítsd meg gyógyítsd meg

gyógyítsd meg mint minden

délben a kőlépcsőkön a ház

előtt ülve amikor hangosan

fennhangon imádkozik és

kér és átkoz de többnyire

kér és átkoz is kicsit átkozza

átkozza elvetélt menyét akit

bár vett volna el vettél volna

el vereske korába vereske

korába vereske korába mondja

háromszor ismétli mondja maga

elé a nyárikonyha felé hátha

meghallgatja mondja olyan

hangosan hogy hallják az utcán

is nagyanyám imádkozik kér

és átkoz átkozza a menyét

Mészáros Ilonát azt a büdös azt

az országos büdös kurva Mészáros

Ilonát uram istenem jézusom

verd meg verd meg verd meg

hogy biztos legyen háromszor

ezt is mint a hóttszénnel ahogy

mormol valamit háromszor azt is

gyógyítsd meg gyógyítsd meg

gyógyítsd meg mondja…

Ozsdola

Mint amikor a hétvégi házban

ahová csak nagy ritkán jártak

setétben felébred és valami

furcsát érez a feje alatt valami

egészen furcsa foltot lát a hol

hát a párnán hol nézi honnan

hát honnan a fejéből honnan

a füléből honnan folyt ki az

a valami lé vér genny vagy mi

és akkor megfogja kiviszi

a hajnali a még sötétbe félig

fénybe kiviszi a kicsit több

fénybe ki a házikó elé hogy

lássa hogy mi az isten kiviszi

a még szinte őszi hidegbe közelebb

viszi és nem hisz a szemének

hiába mereszti hiába nem hisz

neki dörzsöli törli az álmot

a kezével nem hisz neki mert

mit lát mit lát hogy éjszaka

egész éjjel egész éjszaka

a feje kopasz rózsaszín peléken

feküdt azokon hált feje alatt

azok voltak és forgolódott rajtuk

mígnem mígnem hát ez lett ez

történt akik beköltöttek valahogy

be a párnahéjába a puha fekhelye

párnájába a pihepuha párnahéjba

s ott éltek egészen addig amíg

meg nem jött a hétvégi házba

elfoglalták a párnáját az ágyát

ott éltek addig az estéig és azóta

azzal álmodik minden szinte minden

éjszakán arra riad hetek múlva is

hogy még mindig ott vannak ott

élnek mozognak a párnában

kopaszon és rózsaszínen ott

élnek a feje alatt és már nem

csak ott hanem a fejében is

ott élnek nem tud aludni

ezek miatt a kurva pelék miatt

ezek miatt az istenverte pelék

miatt a kopasz és rózsaszín

még vak és alig szuszogó alig

élő istenverte pelék miatt mint

gyerekkorában a pityókaföldeken

szaladgáló megnyúzott kékeres

egerek ott szaladgálnak álmában

ezek a járni se még menni se tudó

vak és kopasz és rózsaszín egerek…

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb