
önazonosság
lábujjak közötti érintés
az önazonosság szép kísértése
a nyáltól fénylő bőr ráncaiban
a húsz év múlva emléke veled
bársonyérintésű retró fotelként simogat
legbelül érzed elengedheted magad
hátradőlhetsz széttárhatod a combjaidat
görög istenek fesztelenségével tudod
a szomorúság az önismeretből ered
a nap és az óra
nem tudhatod felszabadítható
képzelet utópikus energia az
anarchista vegánszekta ökle vagy
egy fékevesztett habzású korban
minden őszinteség indulatáttét
a képernyőidőben egyedül
talán mindent újra kell gondolni
a csimpánzokig vissza arról hogy
mi az igazságosság és a közérdek
az alfa ha önző elharapják a torkát
és letépik a heréit az ősi istenek
nem eszik meg a kitett szalonnabőrt
csak jelentőségteljesen levizelik a falat
a rókák biztos hogy rókák éjjelente
nem tudják mikor jön vissza a ház ura
félkész brutalista álom
arkhimédeszi ponton
félkész brutalista álom
réseiben kihajtó conatus
a véletlenre bízott mosoly
érdek nélküli öröme mint
panírozás közben a lét
nyár van szúnyogok szép
a bőröd a szűrt fényben
petrezselyemillatú bulgur
kurkumaszín fénylő idő
túl válásokon pánikon hiányérzeten
játszmákon traumaismétléseken
ágy szélén síráson bénult szégyenen
how could have you known then
mint tűzben a papíron foltokban
átüt a múlton szétárad a jelen
whatever-being
nem lehet hogy muszáj
lehet hogy nem muszáj
várni feszt a messiást
modalitásokra bontja a létet
mint prizma a fényt
almarozsillatban égve
maradékelvből-forradalom
a mindent a maga idején
szellemi hiánygazdálkodása beton
aknából nőtt fa erdei patak közepén
abszolút immanencia potencialitása
kézzelfogható következmények nélkül
mert kire is várnánk ha egyszer csak