A réten, amit eddig csak képzeletben láttam, / pont annyira, hogy eltakarják a napot, / megjelennek: / a varjak
a gének / a transzgenerációs traumák / dolgoznak bennem is / a folytonosság jegyében / beletenyerelnek az álmaimba
Szeretem én az esőszagot, a csiganyálat, / ennyi szabadság nekem is jár a forró aszfalton, / ismerem a vizek irányát, fémes ízét