Kritikák, esszék, tanulmányok, jegyzetek.
„Mint egy léggömb tenyérbe visszanyúló szálai, úgy feszülnek föld és ég között Bálint Tibor karcolatai.” Jó ideje hurcolom már magammal ezt a mondatot.
Hogyan lehet ma megszólalni a mélyszegénységről és a kilátástalanságról? Ki vállal(hat)ja, hogy hangot ad a társadalom peremén élők szólamainak...?
Negatív családkép vagy kegyetlen rávilágítás az igazságra? – ez a kérdés foglalkoztatott Sztercey Szabolcs Plüssbolygójának olvasásakor.
Lehet-e boldogulni, ha hozományul egy összezavarodott családtörténetet kapunk?
A Plüssbolygó című kötet egy fonákjára fordult családi, illetve szerelmi tematikát követ.
Az utazás toposzához tartozó lehetőségekben bízva Kerekes Milán vonatra ül, hogy kilépjen élettörténete mellékszereplőjének cipőiből, s ezáltal félreálljon felesége gyászmunkájának útjából is.