tudatosan nem építek semmiféle karriert, de azt hiszem, nem vagyok elveszve sem.
Ám Kelta Seneca azután sem nyughatott többé, hogy túl volt az életveszélyen. Fejét mindegyre az Isten-fennsík felé kapkodta, idegesen hegyezte a füleit, mintha onnan titkos üzeneteket várna.
Ha a Bodoréra azt mondtam, hogy világa valamihez képest válik groteszk-abszurddá, és tragikus, akkor a Vargáé önmagában az, és talán derűsebb.