.svg)
A Kolozsváron évtizedek óta működő – és egyben a leghosszabb ideje rendszeresen megszervezett magyar nyelvű irodalmi vitafórum, a Bretter György Irodalmi Kör idéntől Bréda Ferenc Irodalmi Kör néven működik tovább. A kör annak az alapítótagnak a nevét vette fel, akinek története során kétség kívül a legtöbb köze volt a fennmaradásához és lendületéhez, egészen az utolsó pillanatokig. A maratoni rendezvényt Bréda Ferenc születésnapján, február 20-án tartották a Bulgakov Irodalmi Kávéházban, ahol a Bretter Kör alakulásában, illetve Bréda Ferenc életében egyaránt hangsúlyos szereppel bíró személyek szólaltak fel. A porondmester szerepét Boros Lóránd vállalta magára, aki különböző, jól kiválasztott Bréda aforizmával, érdekességgel és részlettel járult hozzá Brédix alakjának megidézéséhez.
Bréda arcai
A nagyszabású estet Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja nyitotta meg pontos, lényegre törő beszédével, őt követően Király László József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, prózaíró szólt néhány szót a Gaál Gábor Irodalmi Körről, amelynek utódjaként jött létre a Bretter Kör. Ízes humorával és narratív érzékével kiválóan illusztrálta az '50-es évek korszellemét, amelyben a kör megalakult. Működését az Utunk partonálta, Bodor Pál rendszeresen részt vett a péntek esténként megszervezett üléseken. Olyan, a Forrás második nemzedékének vonzáskörébe tartozó, kiváló szerzők és gondolkodók jártak ide, mint például Farkas Árpád, Molnos Lajos, Magyari Lajos, Csiki László, Cs. Gyimesi Éva vagy Cseke Péter. A jelenléti ívek tanúsítják, hogy a kezdeti 10-13-as átlag létszám rövid idő leforgása alatt 70-80-ra nőtt – ez értelemszerűen felkeltette a Securitate figyelmét is. Nem csupán egyetemi hallgatók, bölcsészek, írással foglalkozók vettek részt az esteken, hanem rendkívül vegyes társaság gyűlt mindig össze: nyomdászok, orvosok, asztalasok, mindenféle irodalom iránt érdeklődő emberek a legkülönbözőbb területekről. Ebből a szempontból is a Bretter Kör méltó folytatása volt a Gaál Gábor Irodalmi Kör szellemiségének.
Király László. Gönczy Tamás fotója.
Kelemen Hunor költő, az RMDSZ elnöke és a Bretter Körök rendszeres résztvevője ’90-es években a kolozsvári irodalmi élet szervezéséhez való viszonyáról, a Jelenlét folyóiratról és Bréda Ferenccel való találkozásáról beszélt. Elmesélte, B. Kiss Botonddal közösen milyen türelmetlenül várták Bréda hazatérését Franciaországból, mert bár még nem ismerték személyesen, a róla keringő történetek alapján rendkívül kíváncsiak voltak rá. Visszaköltözése után rendszeresen összejártak hosszas beszélgetésekre, melyeknek helyszíne leginkább a Music Pub volt, amely akkoriban az irodalom törzshelyeként funkcionált. Habár Kelemen ’96-’97-ben pályát váltott, mégis úgy gondol vissza Brédára, mint aki rengeteget segített a gondolkodásának, világlátásának fejlesztésében, és nem csak őt, hanem a jóformán az akkori kolozsvári irodalmi életet amolyan “egyszemélyes intézményként” összefoglalta.
Kelemen Hunor. Gönczy Tamás fotója.
Ungvári-Zrínyi Imre tudományos pontossággal mutatta be Bretter György munkásságát és személyét, az egyetemes filozófiához való viszonyát, illetve az erdélyi magyar filozófiatörténetben betöltött pozícióját. Bretter nagysága nem csak a strukturált, árnyalt, kidolgozott elméleti gondolkodásában rejlett, hanem abban is, hogy nem saját elméleteit próbálta cáfolhatatlan igazságként beállítani, hanem épp ellenkezőleg, a diákjait alkotó észhasználatra, kritikus gondolkodásra és vitakészségre motiválta, ezért leginkább magatartásban mutatott példát számukra. Tanítványai közül olyan jelentős gondolkodók kerültek ki, mint Szilágyi N. Sándor, Egyed Péter, Tamás Gáspár Miklós, Molnár Gusztáv vagy Ágoston Vilmos.
Ungvári-Zrínyi Imre. Gönczy Tamás fotója.
Boros Lóránd beszédében Bréda Ferenc különböző arcait foglalta össze, külön hangsúlyt fektetve személyiségének sokszínűségére és környezetére gyakorolt hatására. Röviden felvázolta a Bréda-életművet (már amennyire egy ilyen kiadós életműről röviden szólni lehet), amelyben egyaránt fellelhetők versek, prózák, esszék úgy románul, magyarul, mint franciául is, minden műfajban és minden nyelven rendkívül kifinomult nyelvi leleménnyel dolgozik. “Bréda összes könyve vékony, de élesek.” Ugyanakkor Bréda kultúraszervezői szerepe sem elhanyagolható, a számos folyóirat szerkesztése, egyetemi tanársága mellett többek között a Gaál Gábor irodalmi kör újraindítása (1991-ben) is az ő nevéhez fűződik, amit Egyed Péter javaslatára hamarosan átneveztek Bretter György Irodalmi Körre (1993-ban). Ráadásul a számos magyar kultúráért tett erőfeszítései mellett például az országszerte elismert, román Nepotu’ lui Thoreau irodalmi kört is ő indította el és vezette Szántai Jánossal, illetve Ștefan Manasiával közösen.
Gönczy Tamás fotója.
Boros beszédét követően Ștefan Manasia költő, a Tribuna román irodalmi folyóirat szerkesztője a Nepotu’ Lui Thoreau irodalmi kör alapításáról mesélt, valamint Brédához való különleges viszonyáról. Amikor feljött Kolozsvárra egyetemre, először nem a román kar oktatóival ismerkedett meg, hanem Bréda volt az első egyetemi tanár, akivel összebarátkozott, mert ő volt az egyetlen, aki dohányzott és vodkát ivott az egyetemi büfében. Hamar virágzó barátság alakult ki közöttük, később még kollégák is lettek az Echinox folyóirat szerkesztőségében. Manasia rövidre fogta beszédét, inkább felolvasta versét, amelyben Brédához fűződő barátságát írta meg.
Karácsonyi Zsolt. Varga Melinda fotója
A továbbiakban Karácsonyi Zsolt a Helikon főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke mesélte el első találkozását Bréda Ferenccel, amire furcsa mód nem egy kocsmában, hanem egy aradi könyvestandnál került sor. Úgy gondolja, a Bréda-szövegkorpuszból, ahogy minden jelentős alkotó életművéből, létre lehet hozni egy olyan pajzsot, ami által az embernek jó esélye lesz arra, hogy ne csupán meg is értse a hülyéket, de meg is tudja védeni magát tőlük. Mert ha valaki, akkor Bréda tudta jól, hogy aki olvasott, az még lehet ostoba, és ez természetesen fordítva is igaz. Brédának szoros kapcsolata volt különböző asztaltársaságokkal: koldusokkal, csavargókkal, mesteremberekkel, irodalmárokkal, művészekkel egyaránt kimondottan jó viszonyban volt és nem csupán személyüket, de a világukat is behatóan ismerte. Talán a figyelem ilyen széles spektruma által képesek Bréda művei egy sajátos univerzumba képesek teleportálni az olvasót.
Horváth Benji. Varga Melinda fotója
Utolsóként Horváth Benji költő, a Bretter Kör utolsó és a Bréda Ferenc Irodalmi Kör első elnöke szólalt fel, aki, Boros Lóránd szavaival élve „ezáltal igazi irodalomtörténeti kuriózum”. Horváth elmondta, igazán örül annak, hogy Brédának nagyon sok arca jelen van, mert Bréda bizonyos értelemben egyszemélyes multiverzum. Ezt követően beszélt az irodalmi kör átnevezéséről, melyet bár néhányan kifogásolnak, de fontos kiemelni, hogy nem arról van szó, hogy ezáltal Bretter Györgyöt és az ő szellemiségét próbálnák elfeledni, épp ellenkezőleg. Bréda Ferenc az alapítástól kezdve az utolsó pillanatokig végig jelen volt a Bretter Kör életében, és minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a kör működjön és megmaradjon annak, aminek indult: egy korlátok nélküli irodalmi vitafórumnak. „Egyetlen mondattal meg tudta fordítani az addig zökkenőmentesen haladó esték menetét.” Elvégre a legnagyobb titkokat és csodákat nem a kánonból bányássza ki az ember. Horváth bízik benne, hogy a Bréda Ferenc Irodalmi Kör is ugyanolyan széles körű közönséget vonz majd be, mint korábban a Gaál Gábor vagy a Bretter György Irodalmi Körök. Lehet, hogy nem mindenki szerette Brédát, de ő a végsőkig hű volt önmagához. Ennek szellemében működik majd tovább az ő nevét viselő irodalmi kör is.
Színház & Film
A beszédeket a várva várt cigarettaszünet követte, néhány perc nikotinszint kiegyenlítés után Mostis Gergő és Vindis Andrea, Bréda Ferenc volt diákjai olvastak fel az életműből. Ebből kiderült, hogy bár Bréda filozófiai és elméleti munkássága valóban nem a kezdő olvasóknak íródott, azonban novellisztikája és költészete nagy mértékben építkezik az orális hagyományra és élő szóban kiválóan képes működni, a brédai részletesség, a sajátos mondatritmus és gondolati lendület szépen erősítik egymást, miközben finoman itatja át az egészet a humor és az önirónia. Ezt követően Tövissi Ildikó Bréda-portréfilmjeit vetítették le, amelyek pontosan, hűen visszaadták Bréda árnyalt személyiségét, a füstös kocsmák hangulatát, a sokrétű beszélgetéseit és érdeklődési köreit.
Mostis Gergő és Vindis Andrea. Varga Melinda fotója.
Bretter/Bréda
Az est utolsó programpontja enyhe (értsd: két órás) csúszással kezdődött, az igazán kitartó jelenlévők egykori Bretter-elnökök beszélgetését hallgathatták meg. Thamó Csaba, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, André Ferenc és Horváth Benji egykori Bretter vezetőkkel a Bretter Körhöz, illetve Brédához fűződő kapcsolatukról beszélgetett Balázs Imre József.
Az est moderátora elmesélte, hogy 1995-től szemtanúja a Bretter Kör alakulásának, Bréda őt „két lábon járó irodalomtörténészként” emlegette, majd a Bretter Körhöz való bekapcsolódásukról kérdezte a volt elnököket. Thamó Csaba bevallotta, hogy Brédáról az volt az első benyomása, hogy „amit mond, azt nem lehet elhinni”. Természetesen ez idővel megváltozott, miután jobban megismerte. Már nem is tudja, hogyan került elnöki pozícióba, egy este csak azon kapta magát, hogy ő kell vezesse a Brettert. Karácsonyi Zsolt első Bretterére 1996-ban került sor. Mivel számos legendát hallott már a körről, ezért alaposan felkészült, és bár Orbán János Dénes volt a vitaindítója, azért a biztonság kedvéért megkérte Demeter Szilárdot, hogy jöjjön el és támogassa a közönségből is őt. Elnöki pozícióba 2002-ben került. Király Zoltán elmondta, hogy Bréda folyamatosan kitartott végig a Bretter mellett, ő ragaszkodott ahhoz, hogy rendszeresen meg legyen tartva, hogy ne kerüljön mögéje egy intézmény, mert akkor esetleges hatalmi viszályok jöhetnek létre vagy éppen megreked amiatt, hogy megszűnik ez a folyamatos átalakulás, ami eddig jellemezte a kört. Bréda nem szólt bele, hogyan szervezzék a kört és kit hívjanak meg, de volt érzéke ahhoz, hogy úgy sugalljon ötleteket, hogy az ember elhiggye, hogy azok a saját fejéből pattantak ki. André Ferenc hozzá tette, hogy Bréda mindig gondoskodott arról, hogy azok a körök, amelyeken jelen van, semmiképp se váljanak unalmassá, egyhangúvá. Szeretett provokálni, vitát szítani, csak azért is, hogy kimozdítsa a közönséget a komfortzónájából és kénytelenek legyenek felszólalni, véleményt formálni.
André Ferenc, Horváth Benji, Balázs Imre József, Thamó Csaba, Király Zoltán, Karácsonyi Zsolt (b-j). Varga Melinda fotója.
A felmerült kérdésre, hogy volt-e szándékukban megreformálni a Brettert elnökségük során, a jelenlevők alapvetően egyetértettek abban, bár olykor apróbb változtatási ötleteik voltak, de végül nem engedtek a kísértésnek, mivel pont, hogy ez a formátum teszi működőképessé és egyedivé a Bretter Kört a magyar irodalmi körök között. A Kolozsvári Literátor Klub vagy a Károly Kör sem Ellen-Bretterként indult, csupán másfajta fórumokra is megvolt az igény, de működésük nem cáfolta a Bretter legitimitását. A Bretter Körök titka, hogy mindig alulról szerveződik, és soha nem intézményesült, nem állt egyik oldal mellé sem. Ilyen értelemben örökíti tovább Bréda szellemiségét, hiszen neki sem voltak olyan jellegű ambíciói, hogy bármilyen vagyonra vagy hatalomra tegyen szert, mondhatni, bizonyos értelemben egy anarchista volt.
Az est végén, aki elég kitartónak bizonyult, az végül alászállhatott a Bulgakov Bréda-pincéjébe, ezt követően pedig Boros Lóránd közös sörözésre invitálta tovább a jelenlevőket, mert habár az Izaura, az ilyen éjszakák rendszeres végállomása már bezárt, azért aki igazán elhivatott, az megkapja a módját annak, hogy hogyan folytassa az estét. A közel hat órásra sikeredett esemény méltóan tisztelgett Bréda Ferenc emléke előtt, egyik felszólaló sem fordult át a pátoszba, sem az önfényezésbe, hanem végig kimért, mégis laza hangulatban zajlott az est. A Bréda Ferenc Irodalmi Kör pedig tovább viszi a hagyományokat, mert ami fontos, az nem vész el, csak átalakul.
