.svg)
E sorokat még novemberben írom. Szent András havának közepén. A bebörtönzött írók napja és a gyermekek jogainak világnapja között. Visky András Kitelepítését olvasom, és azt kívánom, bárcsak ne érne véget, mert nem fogom tudni egyből újrakezdeni, még túlságosan emlékezni fogok a szavak és mondatok lüktetésére ahhoz, hogy újra magába szívjon ez a tündöklő történet.
A karácsonyra gondolok, és nem jut eszembe semmi. Semmi felemelő, reménnyel teli, már nem hiszem, hogy a Megváltó, a Jó Varázsló vagy más istenek képesek kivezetni az emberiséget a mocsárból, ahová folyton visszatéved, és újult erővel esik társa torkának. Az éjszaka lehullott az első gyöngécske hó, a Feleki-tetőn délutánig fehér foltok világítanak, kopasz a nyírfa az ablak előtt, és hideg van, bár a lici kapusa szerint csak a csontokba hatoló nedvesség a bántó.
Ezekben a novemberi napokban bukkant fel a habokból a hegyvidék kecses bokájú, gyér szőrzetű, gömbölyded istene, illetve elérhetővé vált a Dolgozó Nő folyóirat mintegy 10 ezer darabos, digitalizált fotóarchívuma a Minerva honlapján. Az emberiség meghaladta a 8 milliárd főt. A háború tüzei ádázul lobognak szerte a Földgolyón, ha nem vigyázunk, hamarosan összeérnek és lángba borítanak mindannyiunkat.
A gömbölyded isten önfeledten hancúrozott a vízben, mint egy kölyökfóka. Őt nézve abba a téves hitbe ringathatnánk magunkat, hogy mégis béke van, szép idő, és a Kisjézus születése napja majd elégedettséget, egyenlőséget, emelkedettséget s ehhez hasonló jókat hoz reánk. Bár úgy lenne.
Számomra az év márciustól márciusig tart, tehát újévig még három hónap van hátra. Az elmúlt kilenc hónapból mégis felidézhető és mérlegre tehető sokféle történés, kisebb-nagyobb sikerek, hiszen öröm egy-egy különösen jól sikerült lapszám, katartikus hatású felolvasás, vagy az utazások, találkozások és performanszok, diákok, gyerekek, akik szintén felkapaszkodtak a Helikon-hajóra. Mindezek felidézésétől komor hangulatom, ha nem is távozik, mégis valamiféle fényköntöst vesz magára. Mi mást kívánhatnék az új esztendőre, mint hogy szűkebb családomnak, azaz a Helikonnak legalább olyan éve legyen, mint ez, amelyik éppen múlik, s azt, hogy legyen varázserőm, amivel a jókívánságokat megvalósíthassam, a rosszakat elűzzem, és hogy mindig tudjam, mi a jó. Fiat lux!
