.svg)
Sietni kell
A földmérő az égre néz,
a figuráns szeme csukva.
Bitang lepel a zöld rét,
szeretnék összehajtogatni,
de szúrnak a tövisek és a tüskék,
csípi a csalán a kezüket,
maradjon hát ilyen.
Lesznek majd itt állomások,
sínpárok szelik át a mezőket,
de legelőször töltés lesz,
csak olvassák el a kubikusok
a hirdetéseket, melyek
kérges tenyeret ígérnek,
csapj hát bele, nehogy az orrod
előtt teljen be a létszám.
Tényleg sietni kell: már
tervezik, s mindjárt legyártják
a munkagépeket, és végül
ránk küldik az MI-t.
Akkorra már mi, emberek,
mindannyian a leggyengébb
élő láncszem leszünk.
Csak azt nem tudom,
a vonatra ki ül majd
helyettünk?
Hajnalig
Szentjánosbogarak fényénél
festem az éjszakát. Sötét
és meleg kép lesz,
olyasféle, mint a nyár.
Sürögnek mellettem
a tücskök és a hangyák.
Hajnalig dolgozom,
míg a feketéből semmi
nem marad a palettán.
A fény felé
Görgesd a világot
a fény felé, Szkarabeusz,
énekeld helyettünk
a hajnal dalát,
mert mi még alszunk,
álomból álomba
feledkezünk,
de ha sikerül
felébrednünk,
borrá változtatjuk a vért.
Killing floor
A gyilkos padlót vérrel mosod fel,
miközben a vaskampóra akasztott
Szokolból bárányok bégetése szól.
Aztán a bárányok elhallgatnak,
és a földbe ásott templom eretnek
papjai föllapozzák az apokrif iratokat.
Partra lépni
A folyót hívják csak
Hérakleitosznak,
hadd legyen
büszke a nevére, de egy
váratlan pillanatban
kérdezzük meg tőle:
ki benne úszik,
tudhat-e kétszer
ugyanarra a partra
lépni belőle?
Holnap
Élek, fák
virrasztanak értem,
s én holnap,
miután elaludtak,
kivágom őket,
mert fűteni kell,
faragni hegedűt,
asztalt, hokedlit,
ácsolni koporsót,
bitófát, keresztet.
